Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - KILÁTÓ - A levéltári anyag használatának gyakorlati szempontjai (kutatótermi használat stb.) (ford: Szőke Zoltán) / 57–63. o.

kincsek nemzetközi adatbázisát mintaként használva, megfontolandó a lopott levéltári dokumentumok európai adatbázisának elkészítése. III. Egységes európai kutatókártya A levéltári szolgáltatások igénybevételéhez a kutatóknak szinte minden országban igazolniuk kell a szemé lyazonosságukat, amely alapján többnyire látogatójegyet állítanak ki számukra. A legtöbb esetben a látogatójegy csak abban a levéltári intézményben érvényes, ahol kiállították. Néhány országban azonban egységes közlevéltári kutatókártyát vezettek be, amely használatának tapasztalatait érdemes lenne közelebbről megvizsgálni. Erre a feladatra célszerű lenne felállítani egy európai szakértői csoportot, amely megvizsgálná a kompatíbilis szabványokon alapuló, az Európai Unió minden tagországában felhasználható (egységes) levéltári kutatókártya bevezetésének lehetőségeit. IV. A virtuális kutatóterem ötlete Ma már egyre több levél tárhasználó kezdi kutatását az interneten. Hatalmas előrelépést jelentene a levéltári anyag használatának térbeli és időbeli korlátozástól mentes biztosítása felé egy virtuális (európai) „kutatóterem" felállítása, mégpedig a szó legszélesebb értelmében, amely nem pusztán az elektronikus iratok elérését, hanem a teljes levéltári anyag on line kutathatóvá tételét jelenti Első lépésben minden útmutatóhoz és segédlethez on line hozzáférést kell biztosítani, a jövőben azonban lehetővé kell tenni magának az iratanyagnak az on line elérését is. Ezzel összefüggésben érdemes lenne megvizsgálni az Ausztrál Nemzeti Levéltár ún. „igény szerinti digitalizálás" szolgáltatását, amely során a levéltár kutatói kérésre ingyenes digitális másolatot (kisfelbontású képet) készít a kutatni kívánt iratokról, amely a levéltár honlapjáról bárki által szabadon letölthető. V. A levéltári anyag közművelődési célú használata Az adott ország kulturális hagyományaitól függően, a levéltárak néhol több, másutt kevesebb figyelmet fordítanak az olyan közművelődési feladatokra, mint a kiállítások rendezése, levéltár-látogatások szervezése, a kiadványkészítés és a tanfolyamszervezés. A (potenciális) felhasználói csoportok és azok speciális érdeklődési területének feltérképezése, majd a levéltári szolgáltatások e csoportok sajátos igényeihez igazítása révén a felhasználók jóval szélesebb köre számára tehetjük vonzóvá a levéltárak világát. Különösen a „nem hagyományos" kutatói (felhasználói) csoportok, mint pl. a valamely 62