Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Pataky Éva: A Péti Nitrogénművek Részvénytársaság szervezete, keletkezése és fejlődése a hadiipar tükrében / 47–56. o.

marónátron értékesítéséből származó tiszta haszon is a táborhelyi üzemet illette. Magyarországon, a péti klórgyáron kívül még kettő működött: a Hungária Műtrágyagyár és a Hydrogén Rt. keretein belül. A péti klórgyár háború esetén elsősorban a telep mellé épült foszgéngyár szükségletét látta el. A fennmaradó klórmennyiséget sósavvá kellett feldolgozniuk, ami a mustárgáz üzem szükségletét fedezte.

24 A klór, oxol, foszgén, és mustárgáz üzemek gazdaságosságát az etox gyártásnak kellett biztosítani.

25 Jóformán még meg sem kezdték a táborhelyi építkezéseket, amikor a honvédelmi miniszter újabb utasítást adott ki 1936. július 21-én klark üzem felállítására: „... a klark üzemet lehetőleg az „M" üzemmel egyidejűleg és azzal párhuzamosan fel kell állítani, és az ehhez szükséges összes intézkedéseket eszerint azonnal folyamatba kell tenni". A klark hadigáz, mint a foszgén, a klorpikrin, a cián stb. A hadigázok alatt azokat a vegyiparban nagy mennyiségben előállított vegyületeket értjük, amelyek háborúban az ellenfélre fiziológiailag hatnak. Az első világháború kitörése előtt a franciák alkalmazták először a könnyfakasztó gázokat, de ezek nem voltak elég hatásosak, így áttértek a légzőszerveket megtámadó gázokra, sőt gyorsan ölő mérges gázt is használtak, a ciánt. A németek a mustárgázt (dichlordiaethylsulfid) kezdték alkalmazni. Nevét mustárszaga miatt kapta, hatására nemcsak a bőr hólyagzik fel, hanem veszedelmes sejtméreg is. Védőgázként használták, mert nem illékony, és a harctéren sokáig jelen volt. Gázálarccal védekeztek ellene. A klark I. (Diphenylarsinchlorid) a légzőszervekre hat, a megmérgezett egyén levegőhiánnyal küzd, letépi fejéről a gázálarcot, mert a gázálarc betétjének aktív szenén áthatol. Illékonysága kicsi, robbanással porlasztották szét kristályosított formáját. A klark H-t (Diphenylarsincyanid) a klark I-ből állították elő. Kristálya színtelen, keserűmandula- és fokhagyma szagú. A lövedék detonációja folytán keletkező magas hőmérsékletnél válik gáz halmazállapotúvá. Még kevésbé illékony, mint a klark I. A klórt alig használták önmagában, leginkább a foszgénnel keverték. Ez szintén a légzőszervekre hat és tüdővérzést okoz. Gyorsan bomlik nedvesség hatására, ekkor sósav keletkezik, ezért a vegetációra is ártalmas. Dacára annak, hogy a foszgén egyike a legveszedelmesebb gázoknak, mégse használták sokáig, mert gázálarccal könnyű volt ellene a védekezés. A klorpikrin színtelen folyadék. Mérgező hatása nagy és mérgezési tünetei ugyanolyanok, mint a foszgéné. Illékonysága közepes. A megfertőzött terepre csak hat hét elteltével lehetett veszély nélkül lépni.

26 Táborhelyen tehát felépült a mustárgáz- foszgén- és a klark üzem. Gazdaságos üzemeltetését éjjel-nappali műszakkal tudták elérni. Az üzemeket állandó laboratóriumi ellenőrzés alatt tartotta három technológus laboráns. A klark üzem létesítése a Mercur Műszaki- és Vegyipari Rt. keretében, annak nevében történt, a Honvédelmi Minisztérium 11. osztálya által kirendelt építész közreműködésével. A Honvédelmi Minisztérium felkérte a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. gyárvezetőségét, hogy mint a mustárgáz- és foszgéngáz üzem berendezésénél is személyi és anyagi szolgáltatásokkal működjön közre: „A péti gyár által nyújtott szolgáltatások költsége természetesen az üzemlétesítéMOL Z 1543 30. d. Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai. Papkeszi (táborhelyi) üzem telepítése. „Pro memória". 1936. február 22. MOL Z 1543 30. d. Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. iratai. Papkeszi (táborhelyi) üzem telepítése. „Pro memória". 1936. február 10. MOLZ 1545 58. d. Gr. Toldalagi László tanulmánya a hadigázokról. 1935. 54