Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Farkas József: A gödöllői koronauradalom felügyelete és igazgatása a dualizmus idején / 20–37. o.

Foglernek az időközben létrehozott kincstári uradalmi ügyészséget kellett megkeresnie, ahol kívánalmainak megfelelően eljártak. A kifizetések továbbra is az adóhivatal útján történtek, a könyvelést viszont a pénzügyminisztérium adó- és jövedéki számvevősége végezte. További változtatásokról nem vallanak a források, így valószínűsíthető, hogy a gazdaság működtetésében lényegesebb átszervezésekre nem került sor. A pénzügyminisztérium ismert magatartása mellett azonban fejlesztésekről, beruházásokról szó sem lehetett, folytatódott a tespedés és leépítés. II. Földművelésügyi felügyelet Erdészeti igazgatás A pénzügyminisztérium legkevésbé az erdőhivatal ügyeibe avatkozott be, mivel a kezelése alatt álló erdők közvetlenül az uralkodócsalád és kísérete vadászatait, kedvtelését szolgálták, ráadásul teljesíteni kellett a vadászati hivatal elvárásait is. Ezért az erdészettől a pénzügy már 1874-ben meg akart szabadulni, és át akarta adni a Földművelés- Iparés Kereskedelemügyi Minisztériumnak. Végül az utóbbi minisztérium 1880-ban vette át az erdészetet az óbudai igazgatóságtól, egyesítve a visegrádi erdőhivatalt a gödöllőivei. A központ Gödöllő lett, és az ottani erdőhivatal felügyelete alá került az óbudai faraktárgondnokság is. A gödöllői erdőhivatal mellett külön számvevőséget is felállítottak, ezzel a helyi koronauradalom két egymástól teljesen független gazdaságra szakadt, a gazdászatra, amely ekkor még közös igazgatás alá tartozott, valamint az erdészetre, amely önálló erdőhivatallal az élén a földművelési tárca közvetlen felügyelete alatt működött. 34