Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 3. szám - Tánczos-Szabó Ágota: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának népbírósági fondjai / 14–19. o.

TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRÁNAK NÉPBÍRÓSÁGI FONDJAI Magyarországon 1945 és 1950 között 25 városban működtek népbíróságok azzal a céllal, hogy — a fegyverszüneti egyezmény

1 értelmében — megtorolják a második világháború során a magyar nép ellen elkövetett háborús és népellenes bűncselekményeket. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára az egykori Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye területén működött Kecskeméti és Kalocsai Népbíróság, valamint a csonka Bács-Bodrog vármegyében működött Bajai Népbíróság iratait őrzi. E három népbíróságon — a segédkönyvek szerint — 2856 perre került sor, amelyek iratainak kb. 60-70%-a került levéltárunkba. Az országosan lezajlott mintegy 60 000 perhez képest csekélyke mennyiségű iratanyag forrásértéke azonban kiemelkedő. Az iratok 1945 és 1948 között keletkeztek, így Magyarország második világháború utáni történelmének fontos dokumentumai, de a '40-es évek eseményei iránt érdeklődő helytörténészeknek is kiváló támpontokat nyújthatnak kutatásaikhoz. Megismerhetőek belőlük a koalíciós évek igazságszolgáltatásának, a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonásának sajátosságai, a politikai rendőrség működése, a koalíciós politikai pártok, főleg az MKP tevékenységében megjelenő tendenciák; a mai Bács-Kiskun megye egyes településein lezajlott zsidóüldözések, világháborús események. Az ún. volksbundista és nyilas perek jegyzőkönyveinek információi e rendkívül kevés forrással rendelkező szervezetek történetének feldolgozásához elengedhetetlenek. A népbíróságok 1945 tavaszán kezdték meg munkájukat és 1948 folyamán szűntek meg, a kalocsai és a bajai népbíróságok januárban, a kecskeméti pedig októberben. Irataikat és félben maradt ügyeiket más népbíróságok vették át,

2 1951. január l-jétől pedig a megyei bíróságok ítélkeztek háborús és népellenes bűnügyekben. A népbíróságok működési körülményeinek vizsgálatához a helyi törvényszékek elnöki iratai, a nemzeti bizottságok iratai és sajtóforrások használhatók; a 11,84 ifm-nyi népbírósági iratanyag ugyanis szinte kizárólag peres ügyeket tartalmaz, elvétve találunk közöttük elnöki iratokat. A népbírósági perakták az egyes bűnügyek nyomozati, ügyészségi és bírósági szakaszainak dokumentumait tartalmazzák. A politikai rendőrség iratai között olvashatunk feljelentéseket, politikai nyomozói jelentéseket, a gyanúsított(ak) és a tanúk vallomásait. A feljelentések különböző pártoktól, igazoló bizottságoktól, egyéb népi szervektől (nemzeti bizottság, földigénylő bizottság stb.), illetve a lakosság köréből érkeztek, ez utóbbiak közül többet haragos viszony vagy bosszúvágy szült, mint ahogy ez számos ítéletből később ki is derül. A gyanúsítottak ritkán védekezhettek szabadlábon, általában őrizetbe vették, internálótáborban vagy rendőrségi fogházban helyezték el őket, ahol az élelmezés és a fűtés hiányosságai, valamint a kemény fizikai munka nagymértékben veszélyeztette a foglyok egészségi állapotát. A börtönintézményekben uralkodó körül1 1945. január 20. Az egyezmény 14. pontja a háborús bűnösök letartóztatását és felelősségre vonását tárgyalja. 2 A Kalocsai Népbíróság megszűnése után ügyeit a Kecskeméti Népbfróság folytatta, a bajaiét a szegedi. A Kecskeméti Népbíróság megszűntével ügyeit a Budapesti Népbíróság vette át. 14