Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - HÍREK - Krisch András: Beszámoló az 1809. évi pozsonyi iratanyag feltárásáról / 91–92. o.

BESZÁMOLÓ AZ 1809. ÉVI POZSONYI IRATANYAG FELTÁRÁSÁRÓL Az 1809-ben kitört francia-osztrák háború közel hat hónapig Magyarország területét is érintette. A francia csapatok május végén lépték át az akkori osztrák-magyar határt. Ezekben a napokban a kor legmodernebb tömeghadserege kezdte meg hadműveleteit Magyarország nyugati területein. A június 14-i győri csata története közismert, de Pozsony térségében, az ún. pozsonyi hídfőben ennél időben jobban elhúzódó harcok folytak. A fegyverropogás június l-jén kezdődött, majd a hídfő tartása a wagrami csatavesztés után értelmetlenné vált. A védősereg elvonult, a franciák pedig július 13-án bevonultak Pozsonyba, ami egyben azt is jelentette, hogy a koronázó város megszállása más nyugat-magyarországi szabad királyi városokhoz (Sopron, Ruszt, Kismarton, Kőszeg, Győr) képest több mint egy hónappal rövidebb ideig tartott. Pozsony megszállásában a franciák mellett jelentős részt vállaltak a szász és olasz nemzetiségű (itáliai) katonák is. Az Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiumához 2003 során Hungarica-kutatásra benyújtott pályázatom célja az volt, hogy a mai Szlovákia fővárosának, Pozsonynak az 1809. évi iratanyagait feltárjam. Kutatásom eredménye a város 1809. évi jegyzőkönyvének, továbbá a megszálláshoz kapcsolódó iratanyagnak a feltárása, másolása és jegyzékelése lett. Pozsony Város Levéltárában (Archív Hlavného Mesta Slovenskej Republiky) található a város 1809. évi jegyzőkönyve (Protocollum Magistratuale de Anno 1809 — jelzete: 2. a. 75), amely a tárgyévből egy kötetet tesz ki. Ebből kb. 450 oldal a megszállás időszakával és magával az okkupálással foglalkozik. Az általam vizsgált protokollumhoz kapcsolódó iratanyag a levéltár munkatársai szerint nem maradt fenn. A megszálláshoz kapcsolódó külön gyűjtött iratanyag az 1955. évi fondjegyzék alapján hasonlóképpen a városi levéltárban található, de ez a későbbiekben átkerült a Szlovák Nemzeti Levéltárba (Slovensky Narodny Archív, Drotárska cesta 42.). A négy doboz terjedelmű iratanyagban a francia megszállással foglalkozó, szinte teljesen német nyelvű iratokat (Magistrat Mesta Bratislava, voj 1809. 1406-1409. d.), továbbá részben az év eleji dunai árvízzel kapcsolatos beadványokat találtam. Ez utóbbiak is közvetve kapcsolódnak a megszálláshoz, mivel a lakosság az őket ért károkat, a városhoz, illetve az uralkodóhoz kárpótlásért benyújtott beadványokban majd minden esetben összekötötte a franciák által okozottakkal. Itt elsősorban a város ágyúzása következtében bekövetkezett tűzesetekre kell gondolnunk, amelyek azért okoztak nagy károkat, mert a franciák a bombázás során a már égő házakat is tűz alatt tartották, gátolva az oltási munkálatokat. Ezekben a dobozokban különféle francia katonai iratokat találhatunk, elszállásolási jegyzékeket, rekvirálásokkal kapcsolatos iratokat, utasításokat, számlákat, katonai raktárak kimutatásait, a kivetett hadiadóval kapcsolatos jegyzékeket. Ugyancsak ide sorolták be a más törvényhatóságok által Pozsonynak nyújtott gyors segélyek iratait. Az iratanyagból megismerhetjük a felállított katonai egészségügyi létesítményeket. Külön kimutatások foglalkoznak a molnárok számára beszállított gabonával és azzal, hogy ebből mennyi liszt készült. E forrásokból feltárható az ország más városaihoz hasonlóan itt is megalakult polgárőrség szerepe a Pozsony körüli harcokban és a megszállás alatt. Néhány bejegyzés a külső tanács jegyzőkönyvében is (Protocoll des aufieren Stadtraths oder der bürgerl: Genannschaft in Prefiburg, welches laut Instruciion von 91