Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - MÉRLEG - Zsoldos Ildikó: Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben (1703 július–október) / 81–83. o.

A szerző hét kisebb részre tagolt munkájában elemzi a Rákóczi-szabadságharc 1703 májusa és októbere között Szabolcs és Szatmár vármegyékben történt sorsdöntő, országos jelentőséggel bíró eseményeit. Az első részben az előzményeket szedi csokorba. A török iga alóli felszabadulás árát: a Habsburg-megszállást, a porciót, a forspontot, a súlyos pénzadókat, a végvári katonákkal szemben tanúsított osztrák magatartást és mindezek következményeit. Szól arról is, hogy a spanyol örökösödési háború milyen plusz terheket rótt Szabolcs megyére. A második részben a szerző elsősorban vármegyei jegyzőkönyvi bejegyzések felhasználásával tárja elénk a megindulóban lévő mozgalomra vonatkozóan Szatmár vármegye téves helyzetértékelését, a felkelés kibontakozásának gyorsaságát, a megfékezésére tett kísérleteket, a június 7-ei dolhai eseményeket, majd Rákóczi azon próbálkozását, amely a paraszti lelkesedés ébren tartására, valamint a vele rokonszenvező nemesekkel történő kapcsolatfelvételre irányult. A harmadik egységben a szerző bemutatja a felkelés kezdeti gyors sikerének okait, valamint a Szabolcs megyei nemesség magatartását. A következő rész középpontjában az 1703. július 24-én kiadott gyulaji pátens, a felkelés harmadik kiáltványa és hatásának vizsgálata áll. Az ötödik egység tájékoztatást nyújt Rákóczinak a hajdúvárosokkal folytatott tárgyalásairól, ezek eredményeiről, valamint Kalló várának ostromáról és bevételéről. A következő rész 1703 augusztusának és szeptemberének eseményeit tárgyalva mutatja be a fejedelem hűségére áttért megyék katonai igazgatás alá kerülését. A záró részben a tokaji vár ostromának megszervezéséről és annak bevételéről olvashatunk. Ezt követően a Szabolcs és Szatmár vármegyékben történt események már nem voltak országos jelentőségűek, a függetlenségi háború színtere az ország középső és nyugati felére tevődött át. Az olvasmányos stílusban megírt munkát, amely a laikus olvasó számára is érthető és élvezetes, színes és fekete-fehér illusztrációk teszik még szemléletesebbé és érdekesebbé, segítséget nyújtva a kibontakozó szabadságharc eseményeiben való eligazodáshoz. A kötet tartalmaz egy időrendi áttekintést is a felkelés 1703. évi történéseiről. Egy jól szerkesztett, világos jelmagyarázattal ellátott térkép teszi még használhatóbbá a kötetet. E térképen II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár megyében 1703. július 19. és október 15. között megtett útvonalát kísérhetjük figyelemmel. A szerző iratközlése pontos, jegyzetei gondosan szerkesztettek, hivatkozásai szakszerűek. A kötet rendkívül értékes, szemléletes és terjedelmes részét képezi a Függelék, amely kronológiai sorrendben tesz közzé 15, a függetlenségi háború kezdeti stádiumából származó iratot, valamint a latin nyelvűek esetében a magyar fordításukat. Ezen iratok egyetlen kivétellel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában találhatóak (a kivétel a naményi pátens, amelyet a Magyar Országos Levéltár őriz); valamennyi pótolhatatlan forrás az események objektív feltárásához. Túlnyomó többségüket a levéltár már 1976-ban közzétette, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a szerző — ismertetésünk elején már említett — kötetének részeként. Az azóta folytatott kutatások eredményeként néhány újabb irattal bővült a paletta, a második, bővített kiadás már ezeket is magában foglalja. A kötetet angol és német nyelvű rezümék zárják. Összegzésképpen elmondható, hogy Balogh István egy rendkívül szemléletes, külsejében is elegáns, olvasmányos, közérthető stílusú, ugyanakkor tudományos igényű kiad82