Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Csala Rita: A Gyulafehérvári érseki és Főkáptalani Levéltár története és mai állapota / 60–66. o.

CSALA RITA A GYULAFEHÉRVÁRI ÉRSEKI ÉS FŐKÁPTALANI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE ÉS MAI ÁLLAPOTA A káptalani levéltár teljes állományát először Beké Antal kanonok (1838-1913) írta le, aki levéltárőri funkciót töltött be Gyulafehérváron} Levéltár-történeti adatokat találunk még a Beké Antal és Boros József {1883-1972) által készített káptalani levéltári indexek bevezetőiben is. A legrészletesebb ilyen jellegű leírás a Boros József által az 1940-es években összeállított levéltár-segédletben olvasható — 16 oldalon, alfejezeti beosztásokkal.

2 Az erdélyi/gyulafehérvári egyházmegye történetét bemutató tanulmányok egyike sem tárgyalja külön a különböző korok levéltár-helyzetét. Ezekből a munkákból csupán annyit tudunk meg, hogy a káptalani hiteleshelyi levéltár okirattermelése nagy volt, de a legkorábbi időkből származó anyaga a tatárpusztítások és a különböző harcok idején szétszóródott. A főegyházmegye levéltárának két nagy egysége volt/van: az egyik az érseki/püspöki, a másik a káptalani levéltár. A gyulafehérvári püspöki/érseki levéltár A Szent István által alapított erdélyi püspökség 1930-ig a kalocsai érsekség alá volt rendelve, 1930-1991 között pedig a bukaresti római katolikus érsekséghez tartozott. 1932. március 22-én „erdélyi"-ről „gyulafehérvári"-ra változtatták a nevét.

J 1991. augusztus 5-től nyerte el önállóságát, amikor //. János Pál pápa érseki rangra emelte.

4 1009-1601 között 46 gyulafehérvári püspökről tud a történetírás. A fejedelemség idejében „választott" püspökök voltak, akiket a magyar király nevezett ki, de a pápa nem erősített meg. Ez a korszak Illyés András püspöki kinevezéséig és kinevezésének pápai elismeréséig, 1696-1697-ig tartott. A katolikus restauráció itt 1713-tól, Mártonfi György püspöktől számítódik. A püspöki hivatal iratanyaga 1715-től folyamatosan, 1729-től szinte hiánytalanul megmaradt. Ez a püspökség fennhatósága alá tartozó plébániákkal, az egyenrangú, illetve a fölérendelt intézményekkel való levelezést (a felsorolásnak megfelelően: leiratok, átiratok, illetve felterjesztések) tartalmazza, 1224-1997 közötti időhatárokkal. 1715-ig az iratok nagyobb része 18. századi másolatban maradt fenn. A kancelláriai iratkezelésből tudjuk, hogy 1848-ig a folyószámos iktatást alkalmazták (fons/fasciculus/numerus), míg 1848. január l-jétől kezdve az iktatás ügycsoportok, ügyosztályok szerint történt. Ez a mai gyakorlat is. Ennek alapja, hogy minden tárgykörnek külön csoportszám felel meg, és a folyószámon kívül az adott ügy csoportszámát 1 BEKÉ ANTAL: AZ erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárt. I-III. köt. Bp„ 1890-1896. 1-308. " Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár. Káptalani iratok. Segédletek. JAKUBINYI GYÖRGY: Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Gyulafehérvár, 1998.9. 4 Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (= GyÉFKL). Püspöki Hivatal Iratai. 1899-1991. 60