Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Lakatos Andor: A katolikus levéltárak. Múlt és jelen / 51–59. o.

pontja utasította a területi levéltárak vezetőit, hogy az illetékességi területükre eső egyházi levéltárakat látogassák meg és tapasztalataikról tegyenek jelentést. 1951 őszétől azután a katolikus levéltárakat állományvédelmi szempontokra hivatkozva közös kezelésbe vették, ezért a továbbiakban két kulcs kellett kinyitásukhoz, az állam és az egyház képviselői csak együttesen juthattak be a raktárakba. Ez az állapot 1957-ig tartott. Kedvező fejlemény volt mindemellett, hogy a levéltári anyagról szinte valamennyi levéltárban egységes leíró szempontok szerint alapleltárt készítettek (amelyben a levéltári anyagot általában tárgysorozatonként ismertették), megkezdték a kiemelkedő forrásértékű anyagok mikrofilmezését, és az 1950-es évek végén a Levéltári leltárak c. sorozat részeként a székesfehérvári püspöki, az egri érseki, később pedig az esztergomi Prímási Levéltár ismertetői is megjelentek. Az 1969. évi XXVII. tvr. szaklevéltárrá nyilvánított 23 katolikus egyházi levéltárat (húsz püspöki és káptalani, három szerzetesrendi levéltárat). Ez év tavaszától a püspöki kar létrehozta az Országos Katolikus Központot, amelynek feladata többek között a katolikus egyházi levéltárak tevékenységének koordinálása lett, és a levéltári intézmények, valamint az illetékes minisztériumi szervek között közvetített. 1971 tavaszán az egyházi szaklevéltárakban is érvényessé vált a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata, amely részletesen és egységesen szabályozta a magyar levéltárak tevékenységét. Élénkült az egyházi levéltárak kutatóforgalma. Az 1950-es, '60-as és '70-es években általában egyegy levéltári szolgálattal megbízott papi személy töltötte be a levéltárosi tisztet, a '80-as évektől azután megjelentek az első civil munkatársak. Az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán 1983-89 között négy alkalommal szerveztek továbbképzést az egyházi levéltárosok számára. 1981 áprilisában a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül létrejött a Levéltári Szekció, majd 1986 decemberében ennek utódjaként az önálló Magyar Levéltárosok Egyesülete. Az egyesület kezdettől fogva foglalkozott az egyházi levéltárak kérdéseivel, problémáival, tagságában egyházi levéltárosok is helyet kaptak. 1993 júniusában Debrecenben alakult meg az Egyházi Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Tagozata, majd ennek jogutódjaként 1995-ben a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. Az egyesületek az egyházi levéltárosok szakmai kapcsolattartásának fórumai. Az 1990 után újrainduló szerzetesrendek közül csak kevesen éltek a levéltár-alapítás jogával, mindössze három új szerzetesi levéltár született. A rendi levéltárak esetében általában nem megvalósítható, így nem is cél egykori levéltári anyaguk teljes körű begyűjtése (a legnagyobb mennyiségű iratbegyűjtés a Magyar Ferences Levéltárban történt), a tulajdonos rendek pedig gyakran letéti szerződést kötöttek a régi levéltári iratanyaguk maradványait őrző közlevéltárakkal, megyei önkormányzati levéltári intézményekkel. 1993 májusában //. János Pál pápa rendeletére új egyház-igazgatási beosztás lépett érvénybe Magyarországon. A területi változás valamennyi egyházmegyét érintette, új egyházmegyék is születtek. 1995-ben az LXVI. tv. (az új levéltári törvény) szerint a korábban szaklevéltárként működő egyházi levéltárak nyilvános megánlevéltárak lettek. 55