Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Paksy Zoltán: Egy zalai képviselőválasztás tanulságai. Alsólendvai választókerület, 1932 / 45–50. o.

széből kerültek ki, akik a parlamentben pártonkívüliként képviselték a legitimizmust. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt az 1920-as években az Egységes Párt koalíciós partnereként tevékenykedett, a legitimista tábornak azonban volt egy része, amely határozottabb ellenzéki politizálást sürgetett a kormánnyal szemben. Vezetőik közé — választásunk idején — gróf Sigray Antal és gróf Hunyady Ferenc tartozott. Neugebauer egyébként — annak ellenére, hogy a kerületben ismeretlenként, esélytelenül indult — mindent megtett győzelme érdekében. Saját elmondása szerint végigjárta a megfelelő szintű fórumokat, tehát először a fővárosban, a miniszterelnöki hivatalban tett látogatást, személyesen beszélt Gömbös Gyulával. Azzal érvelt, hogy a kisgazda jelöltet mindenképpen meg kell buktatni, és erre a célra ő a megfelelő személy. Kérte a kormánypártot, hogy ne indítson ellenjelöltet. Végső lehetőségként még azt is felajánlotta, hogy „keresztény ellenzéki programmal lépne fel, és titokban a kormányt támogatná."

13 A kerületbe érkezve a főispán

14 támogatását próbálta megszerezni, majd audiencián fogadta őt a „Herceg Úr",azaz a kerület legnagyobb földbirtokosa herceg Esterházy Pál; pontosabban Neugebauer dicsekedve ezt említette, de ismerve a kor szokásrendjét, valószínűleg csak a jószágigazgatóval vagy a titkárral találkozott. Ezután a helyi papság következett, ahol nem volt nehéz dolga, ugyanis Lenti plébánosa a sógora volt. (Ennyi kötődése volt a kerülethez, bár érdekes módon a szolgabíró Neugebauerről a főispánnak küldött előzetes jelentésében ezt a hátrányokhoz sorolta.

15

) Végezetül találkozott a helyi elit tagjaival, a gyér számú üzem- és gyártulajdonossal és a földbirtokosokkal. A kampányban azonban kiderült, hogy erősen túlértékelte saját pénzügyi lehetőségeit, mert nem bírta a versenyt a kormánypárti jelölttel. Mivel idegen hangzású nevét az egyszerű parasztok sem megjegyezni, sem kiejteni nem tudták, elnevezték Negubának, tréfásan utalva egyúttal az általa folyósított pénzeszközök elégtelen voltára. E két jelölt kampánystratégiájának középpontjában a pénz állt. Milyen eszközöket vetett be velük szemben az ellenzéki kisgazda jelölt, akinek nem voltak ilyen lehetőségei? Némethy Vilmos és segítői szintén kemény fegyverhez nyúltak. A szolgabírók jelentéseikben egész egyszerűen csak „féktelen izgatásnak és terrornak" nevezték tevékenységüket. Ezek a szavak valóban nem túlzóak. A kisgazdapárt aktivistái röplapokkal árasztották el a kerületet, gyűléseket szerveztek és végigjárták a településeket, agitálva Némethy mellett, aki személyesen is kivette részét a kampányból. Nem tudható pontosan, hogy a jelentések mennyiben tükrözik a valóságot, mindenesetre állításaik szerint Némethy kortesei csoportokba szerveződtek és veréssel, házfelgyújtással, éretlen vetésük lekaszálásával stb. fenyegették az ellenjelöltekre szavazókat. Két másik kisgazda országgyűlési képviselő, Ulain Ferenc és Dinich Ödön személyesen támogatta munkáját. A kampányban azokat a témákat lovagolták meg, amelyek a sorsukkal elégedetlen embereket leginkább izgatták. így került beszédeik kereszttüzébe a kormány, amely semmit sem tesz sorsuk jobbításáért, a katolikus egyház, amely a nehéz gazdasági helyzetben is kényelmesen él hatalmas birtokaiból, valamint Kresz Károly személyén keresztül a bank- és hitelrendszer. 13 ZMLFőisp. biz. 38/1932. 14 Gyömörey György 1926 és 1935 között töltötte be a főispáni tisztet. 15 ZMLFőisp. biz. 38/1932. 47