Levéltári Szemle, 54. (2004)

Levéltári Szemle, 54. (2004) 2. szám - Paksy Zoltán: Egy zalai képviselőválasztás tanulságai. Alsólendvai választókerület, 1932 / 45–50. o.

PAKSY ZOLTÁN EGY ZALAI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS TANULSÁGAI. ALSÓLENDVAI VÁLASZTÓKERÜLET, 1932 1932 tavaszán váratlanul elhunyt Lenti egyéni választókerületének kormánypárti képviselője, Csák Károlyt aki már a második ciklusban látta el a kerület képviseletét. A választójogi törvény értelmében ezért az említett kerületben időközi választást kellett tartani. A gazdasági világválság miatt kialakult feszült helyzetben a politikai eseményeknek az átlagosnál is nagyobb súlyuk volt. A nem egészen egy éve regnáló Károlyi Gyula és kormánya mindent megtett a helyzet konszolidálása érdekében, főként azért, hogy az ellenzéki pártok a válságot ne tudják helyzetük megerősítésére felhasználni. Esetünkben ilyen pártként csupán az 1930-ben újjáalakult Kisgazdapárt jöhetett szóba, ugyanis a választókerület jellegzetesen paraszti kerület volt, 43 faluból állt, beleértve a 2213 lakosú

2 Lentit is mint központi települést, amit a járás székhelyének jelöltek ki. Ez az eldugott terület Zala megye aprófalvas településszerkezetében is a végletet jelentette, a sok kis falu átlagos népességszáma 570, Lentit nem számolva 520 fő

3 körül mozgott. A választókerületben 1930-ban 24 644 lakos élt, ebből 7878 főnek volt választójoga.

4 A választókerületet három járás falvai alkották, az alsólendvai, a letenyei és a novai járás területéből.

5 Népessége gyakorlatilag kizárólag földművesekből állt, azon belül legnagyobb arányban törpebirtokos parasztokból. Egyetlen —több tagból álló — nagybirtoka az Esterházy-hitbizomány része volt, ez azonban cselédséget nem (illetve csekély számban) alkalmazott, mert területének nagyobb részén erdőség terült el. A foglalkozási arányokhoz hasonló egyöntetűség jellemezte az etnikai és vallási viszonyokat is, a területet színmagyar és katolikus vallású népesség lakta.

6 A kerületben a legutóbbi két választáson Csák személyében kormánypárti képviselőt választottak meg, ezúttal azonban új helyzet állt elő, ugyanis a válságnak a mindennapokban érezhető hatásai miatt a lakosság körében erőteljesen ellenzéki hangulat vált uralkodóvá. Ez a helyzet abból adódott, hogy a helybeliek számára szinte kizárólagos pénzbevételt jelentő bor- és szarvasmarha-eladások gyakorlatilag leálltak. Az évente megjelenő olasz kereskedők — akik a marhákat felvásárolták — nem jelentkeztek. A túlkínálat és a szállítási nehézségek miatt (vasút hiányában), pedig a bor vált eladhatatlanná. Mindezek következtében a már korábban is a megélhetés határán tengődő törpebirtokos parasztok a nyomor szélére kerültek. Az egyetlen pénzkereseti lehetőség — ami eddig is létezett — az Esterházy-birtokokon lévő napszámmunka maradt. Mivel azonban a válság 1 Csák Károly dr. 1911 és 1926 között Zala vármegye tiszti főügyészi posztját töltötte be. Nyugdíjba vonulása után indult az országgyűlési választásokon a kormánypárt színeiben. 2 Az 1930. évi népszámlálás adatai. Magyar Statisztikai Közlemények, 83. köt. 1. rész (= MSK.) 132. 3 Uo. 4 Zala Megyei Levéltár (= ZML), Zala Vármegye Központi Választmányának iratai, 1932. Alsólendvai választókerület. Választási jegyzőkönyv. 5 Ez az egyik oka annak, hogy a választásról részletes információkkal rendelkezünk, ugyanis a járási főszolgabírók párhuzamosan jelentettek a főispánnak. 6 A római katolikusok aránya 98,5%, a magyar anyanyelvüeké 99% volt 1930-ban. MSK. 132-141. 45