Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Böőr László–Katona Csaba: Beszámoló a Levéltári Szemle elmúlt három évéről / 74–76. o.

BESZÁMOLÓ A LEVÉLTÁRI SZEMLE ELMÚLT HÁROM ÉVÉRŐL A Levéltári Szemle — amely az 1998. évvel bezárólag az illetékes szakminisztérium által kiadott periodikaként jelent meg — kiadását 1999-től a Magyar Levéltárosok Egyesülete vállalta. Az új szerkesztőség Debrecen székhellyel kezdte meg működését, ám ez az egyéves periódus csupán átmenetnek bizonyult, a lap 2000. január 1-től a MLE és a Magyar Országos Levéltár kiadásában jelenik meg. A szerkesztőség 2000 elejétől — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — a szerkesztőség székhelye ismét Budapest lett, közelebbről a MOL főépülete. Megváltozott a szerkesztőség szerkezeti és személyi összetétele is. Míg korábban a főszerkesztő munkáját főszerkesztő-helyettes és szerkesztőség segítette, ez évtől a főszerkesztő mellett felelős szerkesztő és öttagú szerkesztőség működik. A lap stratégiáját meghatározó, a szerkesztőséget „kifelé" képviselő, a szerkesztőség munkáját összefogó főszerkesztőt az MLE, az egyes számokat összeállító felelős szerkesztőt a MOL delegálja. A szerkesztőket (öt fő) az MLE Választmánya választotta meg. A főszerkesztői posztot a 2000. évi első számtól Böőr László {Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Fióklevéltára), míg a felelős szerkesztőit Katona Csaba (MOL) látja el. A szerkesztőség tagjai ugyanez időtől fogva: Dominkovits Péter {Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára), Horváth J. András {Budapest Főváros Levéltára), Radics Kálmán {Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), Sölch Miklós {MOL). 2001-től kezdődően pedig — a 2000-ben az MLE elnökévé választott, ezért szerkesztői posztjáról egy év után távozó Szögi László {ELTE Levéltára) helyett — Horváth Erzsébet {Református Zsinati Levéltár). A szerkesztőség munkáját e három év során — megítélésünk szerint — a korrekt, jó hangulatú együttműködés jellemezte Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban akadtak szakmai viták, de ezek mindig „csak" viták maradtak, az egészséges véleményütköztetésen soha nem mutattak túl, és általában jobbító szándékú kompromisszummal zárultak. A szerkesztőség működésének legnagyobb pozitívuma számunkra az volt, hogy csapatként tudtunk és tudunk működni, ezért személyenként nem értékelnünk senkinek a munkáját. Nyomdai munkálatok A nyomdai munkálatokat, egyben pedig a szerkesztőség és a szerzők honoráriumainak számfejtését az elmúlt három év során a győri Palatia Nyomda és Kiadó végezte. A szerkesztőségi munka helyszínét és technikai hátterét a MOL biztosítja. A szerkesztéshez, tördeléshez, kéziratok fogadásához, nyomtatásához, korrektúrák kiküldéséhez, levelezéshez, a kézirat pauszra nyomásához stb. szükséges ktg-ek a MOL számláját terhelik. Ezt a MOL mint társkiadó nem jegyzi tételesen és nem is számlázza ki az MLE-nek. 74