Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - KILÁTÓ - Sipos András: A Marseille-ben rendezett XXXVI. Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferencia / 41–45. o.
emlékezetének szerepét, és hatékonyan gondoskodik a működésükhöz szükséges információk szolgáltatásáról. A polgárokra irányuló (ne féljünk a szótól!) PR-munka a levéltári tevékenység mind jelentősebb, külön szakértelmet is igénylő szeletét kell, hogy képezze. John Carlin, az USA Nemzeti Levéltárának igazgatója ezen a téren nagyszabású kísérletről számolt be: a washingtoni központi épület megújításához kapcsolódó National Archives Experience elnevezésű program keretében komplex kiállító-kulturális-képzési centrumot készülnek kialakítani 2004-re. Ennek egyik központi eleme az Amerikai Egyesült Államok történeti alapdokumentumainak megújított kiállítása {Függetlenségi Nyilatkozat, Alkotmány, Bili of Rights), amelyhez egy olyan interaktív kiállítás csatlakozik, amely a látogatónak a levéltár raktáraiban való bolyongás, egyben a múltban dokumentumok segítségével történő kalandozás élményét nyújtja. Az interaktív modulok révén a látogató maga is a különböző adathordozókon őrzött dokumentumok aktív használója lehet — pl. segíthet egy idős özvegyasszonynak, hogy az állampolgárságának igazolásához szükséges dokumentumokat összegyűjtse, vagy belehallgathat az elnöki ovális irodában folytatott megbeszélésekbe. Mindeközben világossá válik számára a levéltár jelentősége a demokrácia és a polgári jogok érvényesülése szempontjából. Ugyanerről szól a színházteremben folyamatosan vetítendő dokumentumfilm. Aki mélyebb ismeretekre vágyik, az megkaphatja az oktatási centrum programjai révén. Azokat, akik személyesen nem juthatnak el ide, a program web-oldala igyekszik minél bőkezűbben kárpótolni. Elisabeth Oxborrow-Cowan, a brit levéltáros egyesület titkára a 2003-ra tervezett Nemzeti Levéltári Hónap előkészületeit ismertette, amelynek célja ugyancsak a levéltárak jelentőségének széles körű tudatosítása. A rendezvénysorozat intézményi, regionális és országos szintű programok gondosan koordinált együttese lesz, amelynek megszervezésére éppen az ösztönözte a szakmát, hogy rendkívül csekély ismertségük és elismertségük ma már érezhetően gátolja az intézmények fejlesztését, felzárkózását az új követelményekhez. Az informatika és az internet hatása a levéltári segédletekre és tájékoztatásra a legtöbbet tárgyalt témák közé tartozik, ezen belül azonban talán a legkevesebb figyelmet éppen a lényegre szokás összpontosítani: mennyire tudják a kutatók hasznosítani az interneten hozzáférhető segédleteket? Elisabeth Yakel, a Michigan Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogyan birkóznak meg a nem hivatásos felhasználók azzal a helyzettel, amikor kiesik a folyamatból a levéltárossal való személyes kontaktus, aki segít kérdéseiket „levéltári nyelven" megfogalmazni. Következtetései aligha meglepőek, bár széles empirikus anyagon való bizonyításuk talán cselekvésre ösztönző is lehet: az átlagos felhasználók nem rendelkeznek azokkal az alapismeretekkel a levéltári fogalmakról és a levéltári rendszerről, amelyeket az interneten elérhető segédletek többnyire előfeltételeznek, így ezeket gyakran kissé misztikusnak, logikájukat nehezen kiismerhetőnek tartják. Miközben tehát a levéltárak hatalmas mennyiségű információt tesznek ezúton fizikailag hozzáférhetővé, ehhez képest nem fektetnek kellő energiát abba, hogy a közönség azt valóban értelmezni is tudja, holott a levéltárak nyitottságának ez legalább olyan fontos kritériuma. A konferencia keretében került sor az ICA/CIA 2001-ben megalakult Európai Szekciójának (European Régiónál Branch of ICA — Eurbica) közgyűlésére, amely elfogadta a szekció következő évekre szóló stratégiai tervét. Ennek súlyponti területei: 44
