Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - HÍREK - Ruzsa Éva: Beszámoló a 2003. évi Tolna Megyei Levéltári Napról / 75–77. o.
BESZÁMOLÓ A 2003. EVI TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL A 2002. évi rendhagyó levéltári nap után, amikor a megyei levéltár alapításának 275. évfordulója alkalmából a levéltárügyről hangzottak el előadások, az idei konferencia visszatért a korábbi évek kronologikus sorrendisége szerint következő témájához, a dualizmus korához. A visszatérés egyben folytatás is volt, hiszen az akkor elhangzott két föelőadáshoz — amelyek a vizsgálat középpontjába állítva a megyei középbirtokos nemességet, a reformkor társadalmáról, illetve a Perczel családról szóltak — két referátum is kapcsolódott. Ezek a vizsgált korszakban követték a nemesség sorsának alakulását, illetve a megye történetében kétszáz éven keresztül jelentős szerepet játszó Perczelek egy kiemelkedő személyiségének életpályáját mutatták be. Az immáron negyedszer a megyenapok keretében megrendezett konferenciát Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Pogátsa Alajos nyitott meg, majd Dobos Gyula, a megyei levéltár igazgatója üdvözölte a környező levéltárakból érkező levéltáros kollégákat, a megye és a város érdeklődő hallgatóságát. Nyitó- és egyben főelöadásként Katus Lászlónak, a Pécsi Tudományegyetem ny. egyetemi tanárának Hazánk és régióink a dualizmus korában c. előadása hangzott el. Az előadást a dualizmust mint Magyarország legdinamikusabban fejlődő korszakát bemutató ábrák vetítése színezte. A számadatok közlésekor a viszonyítás bázisául kiválasztott országok adatsorai — Németország, Anglia, Franciaország, Svédország, Olaszország — nemcsak a dualizmuskori fejlődés lendületét mutatták, hanem az azóta eltelt 80-100 év változásait, lemaradásait is. Az előadó először a demográfiai változásokról, a demográfiai forradalomról beszélt, a tradicionális agrártársadalmak népesedési viszonyaiból a modern ipari társadalmakra jellemző népesedési viszonyok alakulásáról: a természetes szaporulatról, a születéskor várható élettartam növekedéséről, amelyek mögött a modern egészségügyi rendszer kiépülése, a táplálkozási szokások, a gazdasági fejlődés is meghúzódott. A gazdasági növekedést a modern gazdaságok termelékenységi mutatójának alkalmazásával, a bruttó hazai termék, a GDP változásával érzékeltette, amely majd ötven év alatt csaknem megnégyszereződött. Kitért a változások mögött rejlő — a települések és a tájak képét is megváltoztató — infrastrukturális beruházásokra. Az előadó a hazai fejlődés dinamikájának bemutatásakor, a nyugat-európai szinthez, jelesül a század utolsó negyven évének Olaszországához hasonlítva, szükségesnek tartotta kiemelni a sikeres gazdaságpolitikai döntéseket, valamint a Monarchiának mint közös piacnak felvevő képességét a gazdasági depresszió és a gabonaválság időszakában. Ezek nélkül a növekedés nem mehetett volna végbe. Az előadás következő részében Katus László a gazdasági ágakon belül végbement változásokról beszélt. Annak ellenére, hogy a mező- és erdőgazdaság növekedési üteme alulmaradt az iparhoz képest, Európában mégis a második volt. A vetésterületek kiterjedésének növekedésénél a fejlődésben nagyobb szerepet játszott a termésátlagok és a termékek minőségének javulása, illetve a szerkezetváltás, amely az ágazat export értékében a világháború előtt már megmutatkozott: az állat és állati termékek részesedése megegyezett a növényi termékekével. Az ipar fejlődési üteme európai viszonylatban, évi 4 %-ával a leggyorsabb volt. A modern gyáripar kibontakozásával új 75
