Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.
esetleges befedésének várható költségeire is. Ezt az ún. II. ütemtervet 1976-tól kívánták folyamatosan megvalósítani 1980-ig. Sor került volna a templom befedése mellett a főhajó födémekkel való szétválasztására és raktárhelyiségek kialakítására, lépcsőházak, felvonók és szintenként két-két rendezöszoba beépítésére. A III. ütemben, 1981 és 1985 között képzelték el a központi épület és egy 10 000 ifm iratanyag befogadására alkalmas raktár felépítését. 31 1976 januárjában megalakult az Építési és Költöztetési Bizottság. Az ad hoc jellegű testület Gáspár Ferenc igazgató-helyettes vezetésével rendszeresen ülésezett, hetente bejárást tartott az építkezés helyszínén. Megbeszéléseikről részletes feljegyzéseket készítettek, amelyek jól szemléltetik azt a széleskörű tevékenységet (a szállítandó iratok fertőtlenítésének előkészítésétől, az optimális raktárfelszerelés és bútorzat beszerzésén keresztül, a levéltárfenntartóval és az építkezés irányítóival való kapcsolattartásig), ami a költözést megelőzte. 32 A Művelődési Főosztály utasítására 1976 elején a Műszaki Iroda összeállította a levéltár Heinrich utcai végleges elhelyezésére vonatkozó célfeladatokat. Ez már a korábban elképzelt három ütem mellett egy negyedikkel is számolt. 1985 és 1987 között, a hetedik ötéves terv során, rendezték volna a levéltár környezetét (parkosítás, kerítés, utak, járdák). 33 Ekkor úgy tűnt, hogy minden a legjobb úton halad a levéltár megvalósulásának irányába. A Fővárosi Tanács VB 1976. február 4-én határozatban erősítette meg a Heinrich utcai beruházás megvalósítása melletti elszántságát, és beállított a tanács távlati fejlesztési tervébe 100 millió forintot a kivitelezésre. 34 A határozat alapján kérték fel az építészeket 35 a tervek kidolgozására. Két tervvariáns készült. Az „A" változat nem a templomtér beboltozásával számolt, hanem mellette, a falakhoz illeszkedve kívánta megvalósítani az új levéltárat. Az egyszerűen kivitelezhető megoldás azonban a korábbi levéltári beruházások, illetve a működő épületrészek elbontásával számolt. A „B" variáns a templomtér befedésére és több szintes raktárak kialakítására irányult. Mind a levéltárfenntartó, mind pedig a levéltár ezt a változatot tartotta kivitelezésre érdemesnek. 36 Ekkor újabb holtponthoz ért a levéltár ügye, ugyanis előbb a kivitelező mondta fel a munkát, a levéltárfenntartó pedig nem keresett másik kivitelezőt. Ezután vetődött fel a templomtérnek, mint építészeti értéknek a megmentése, ami ismét megakasztotta az érdemi munkát. 37 A Molnár Farkasféle épülettorzónak a mai napig nincsen műemléki védettsége. Nem lehet bizonyítani, de úgy tűnik, mintha a levél tárfenntartónak nem állt volna érdekében a Fővárosi Levéltár 31 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. A BFL állásfoglalása a Műszaki Iroda által készített Heinrich utcai levéltár-fejlesztési vizsgálati anyag javaslataihoz. 46/1975. 32 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. Vö.: Feljegyzés az Építési és Költöztetési bizottság 1976. április 23-i üléséről. 3/31/1976. 33 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. Célfeladat a Fővárosi Levéltár Bp. II., Heinrich u. 3-5. alatt történő elhelyezésére. 3/1976. 34 BFL XXIII. 102. a. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1976. február 4-i ülésének jegyzökönyve. 1. napirendi pont: Budapest Főváros Levéltárának helyzete és feladatai. 63. sz. határozat. 35 Pomsár János (1931-) építész 1956 és 1979 között dolgozott a BUVÁTI-nál. Főbb müvei: Árpád-hídi lakótelep, lágymányosi lakótelep, kispesti, kőbányai városközpont, Madách sétány, Kőbánya Centrum Áruház, Kispest városközpont üzletház-könyvtár, szegedi Somogyi Könyvtár. Munkatársaival, Péterfia Borbálával, Jankó László statikus tervezővel, Horváth László gépész tervezővel készítette el Budapest Főváros Levéltára terveit. 36 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 476/10/1976; 476/16/1976. 37 SZEKERES J.: i. m. 65-66. 49
