Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.
tervezések. A Fővárosi Levéltár munkatársai figyelembe vették az Uj Magyar Központi Levéltár tervezése során összegyűjtött nemzetközi tapasztalatokat (pl. a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NSZK-ban, Franciaországban), és maguk is tájékozódtak a környező országokban (Szekeres József pl. a belgrádi városi levéltár új épületét tekintette meg). Az Örs vezér téri toronyház terve 1974-ben végleg lekerült a napirendről. 22 A tanács időközben lépni akart az átmeneti raktár ügyében is. Több helyszínt is megvizsgáltak; pl. a Rumbach utcai zsinagóga és az egykori evangélikus templom mellett rövid időn belül felmerült megoldásként még az óbudai Z/c/iy-kastély, a Bécsi úton leállított téglagyár, és néhány XIII. kerületi kitelepített, felszámolt üzem telephelye is. Végül a levéltár vezetése, és a tanács illetékesei is a II. kerületi Heinrich István utcai, részben elhagyott Magyar Szentföldi épületeket találták a legjobb megoldásnak. Az összterületből (11 000 m 2 ) a levéltár céljaira kiutalt alapterület (2000 m 2 , tulajdonképpen a félkész templom és közvetlen környezete) lehetőséget kínált egy korszerű átmeneti raktár kialakításra. Ságvári Ágnes 1972. október 16-i levelében kérte a Fővárosi Tanács Igazgatási Főosztály Helyiséggazdálkodási Osztályát, hogy mielőbb utalják ki a levéltár számára az ingatlant. 23 Az Igazgatási Főosztály a Konsumex Külkereskedelmi Vállalatnak, a Gyorsszolgálat Ktsz-mk, és a Fővárosi Szállítási Vállalatnak a Heinrich István utca 3-5. sz. alatti ingatlanra benyújtott igényeit elutasítva, november 28-án kiutalta a Magyar Szentföld üresen álló épületeit a levéltárnak. 24 Mégsem költözhetett a BFL azonnal, ugyanis a már jogszerű bérlőként a szomszédban lakó szobrászművész, Veszprémi Imre műteremnek önkényesen elfoglalt egy nagyobb kápolnát a levéltárnak kiutalt épületrészekből. Hosszú huzavona kezdődött a levéltár, Veszprémi Imre és a tanács között. A Fővárosi Tanácstól kezdve, a II. kerületi tanácson, az Ingatlankezelő Vállalaton, az MSZMP különböző szintjein, de pl. a Magyar Tudományos Akadémián és a Képző- és Iparművész Szövetségen keresztül, többen igyekeztek rendet teremteni a kérdésben. A levéltár addig nem tudta megvalósítani terveit, nem tudott szerződéseket kötni a kivitelezésre, amíg az önkényes foglaló az ingatlant teljesen szabaddá nem tette. 25 A tárggyal kapcsolatos különböző szintű levélváltás hűen tükrözi a '70-es évek tanácsi bürokráciájának működését. Lényegében mindkét félnek igaza volt a maga szempontjából. A szóban forgó kápolnát már 1954 óta önkényesen használták műteremnek, maga Veszprémi Imre is már két évtizede, és ez a tény sohasem zavarta a hatóságokat. Budapest Főváros Levéltára rendelkezett a tanács jogszerű kiutaló határozatával, és a levéltár is már évtizedek óta rendkívül mostoha körülmények között látta el közfeladatait. Ságvári Ágnes 1974-ben még nagyon pesszimistán nyilatkozott a beruházással kapcsolatban, amikor kijelentette: „Az isten, a tanács és a BUVATI 26 kezében vagyunk. Isten kezében, 2 SZEKERES J.: i. m. 49-51. 23 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 902/4-1/72. BFL. 24 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. Másolat Budapest Főváros Tanácsa VB Igazgatási Főosztálya 51607/5/1972. sz. kiutalási határozatáról. 25 BFL XXXIV. 3. a. BFL Titk. reg. 3002-1/1973; 3008-1/1973; 3008/2-1/1973. 26 A BUVÁTI jogelődjét 1949-ben a 910/1949. sz. kormányrendelettel alapították Fővárosi Tervező Iroda néven. Az 1950., majd 1951. évi átszervezés után jött létre a Budapesti Városépítő Tervező Iroda (BUVATI), amelynek feladatkörébe tartozott Budapest általános és részletes városrendezési terveinek elkészítése, továbbá a Budapesti Városi Tanács és a kerületi tanácsok VB irányítása alá tartozó vállalatok magasépítkezéseinek tervezése. A többszöri átszervezés és névmódosítás ellenére is fennmaradt a vállalat a rendszerváltozásig, sőt utolsó átalakulása óta, 1992. január l-jétől folyamatosan működik ma is. 47
