Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Szabó Csaba: A Magyar Szentföld és Budapest Főváros Levéltára / 42–53. o.
SZABÓ CSABA A MAGYAR SZENTFÖLD ÉS BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA Mindössze 15 éve hunyt el az a ferences szerzetes, aki egy egész életet és öt év börtönt áldozott a Magyar Szentföld ügyének. Mindössze harminc év telt el azóta, hogy Budapest Főváros Tanácsa VB Igazgatási Főosztálya, raktárgondjai enyhítésére, ideiglenes használatra Budapest Főváros Levéltárának kiutalta az egykori Magyar Szentföld ingatlant. Ahogyan egyes embereknek néha különös sors adatik, ugyanúgy előfordulhat, hogy némely épületnek, építménynek is különös a sorsa. A Magyar Szentföld Budapesten, a Hűvösvölgyben egy ilyen épület. Közel hetven éve született meg a gondolat egy ferences atya lelkében, hogy építsék fel Magyarországon a palesztinai szent helyek másolatait. Lehetőséget kívánt adni azoknak a szegényebb katolikusoknak, akiknek nem állt módjukban a szentföldi zarándoklat, hogy saját hazájukban élhessék át Jézus Krisztus követésének örömét. Majsai János Mór* ferences atya 1932-ben, frissen kinevezett szentföldi biztosként járt első alkalommal Palesztinában. 2 A zarándoklat hatására látott hozzá a Magyar Szentföld megvalósításához. Az egész világon csak két hasonló kezdeményezés létezett korábban (és létezik ma is). 3 Mór atya monumentális, ' Majsai (János) Mór (1891-1987) ferences szerzetes 1908-ban lépett be a ferences rendbe, 1915-ben szentelték pappá. Az egri ferences zárdában, majd a szatmárnémeti rendházban működött. 1916-tól kisegítő lelkész, majd káplán és hitoktató Máriaradnán. 1920-tól ismét az akkor már Romániához tartozó Szatmárnémetibe került. 1924-ben visszatért Magyarországra, Szolnokra. 1927-től szerkesztette a Ferences Közlönyt és elvállalta az országos harmadrendi (terciárius) szövetség főtitkárságát. 1928-ban elérte Rómában, hogy a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett ferences provincia vállalja el a paokingi missziót Kínában, ahová 1929 és 1934 között 15 ferences utazott el. Mór atya 1936-ban lemondott a provinciai missziós prokurátorságról. 1932-től szentföldi biztosként működött (a szent helyek ferences gondozásának fenntartására búcsúkat, egyházi gyűjtéseket szervezett, lapot adott ki stb.). 1936-ban hozzákezdett a Magyar Szentföld megvalósításához a Hűvösvölgyben, ahol árvaházat, múzeumot szervezett. Megindította a Szentföld c. havilapot. 1951 májusában az ÁVH letartóztatta és a Grősz József elleni koncepciós eljáráshoz kapcsolták ügyét. Zárt tárgyaláson (1951. augusztus l-jén) tíz év börtönre ítélték. A Legfelsőbb Bíróság engedélyével 5 és 1/4 évi fogság után büntetését megszakították. Ezt követően Lipótmezön kezelték, majd Pasarétre kapott beosztást. Hozzáfogott a mariológia tanulmányozásához és szentföldi ismereteinek elmélyítéséhez. A Magyar Kurírnak, az Új Embernek, a Vigíliának, a Katolikus Szónak és a Teológiának küldött be cikkeket, tanulmányokat. Mór atya hét évtizedes munkássága során közel száz különböző publikációt készített. Sajnos ezek jelentős része, köztük valóban egyedülálló írások, kötetek, csak kéziratban maradtak fenn. 2 A ferencesek 1217 után telepedtek le a Szentföldön, első rendházuk Akkonban épült. A Szent Sír őrzésével II. Jakab aragóniai király először a domonkosokat bízta meg 1323-ban, tőlük vették át a ferencesek a feladatot 1324-1325-ben. A ma is létező ferences Szentföldi Kusztódiát 1325-ben Roger Guerin francia szerzetes szervezte meg. A pápa 1342-ben adta meg a jogot és egyben a kötelezettséget a ferenceseknek a Szent Sír őrzésére. Feladataik a szent helyek ápolása mellett a zarándokok védelmére, gondozására, és az arab-török világban missziós tevékenységre is kiterjedtek. A 20. századig közel kétezer ferences szenvedett vértanúságot Palesztinában. 3 Hollandiában a Szentföldi Alapítványt (Heilig Landstichting) Cenakelkerk-ben, Nijmegen mellett 191 l-ben alapította Suys atya palesztinai zarándoklata után azzal a céllal, hogy a hívekhez közelebb hozza a Szentföldet és Jézus életének eseményeit. Az 1913 és 1915 között zajló munkálatokat a neves építész, Jan Stuyt (1868-1934) irányította. A templom mellett rendház és egy bibliai szabadtéri múzeum készült el, ahol 42
