Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Fodor István: A szerbiai és vajdasági levéltári dolgozók kiadványai 1992 és 2000 között / 25–28. o.
Mitrovicán (Szávaszentdemeter). Ott Momőilo Mitrovic tartott előadást a tulajdonviszonyok átalakulásával kapcsolatban megjelenő új iratképzők iratanyagának védelméről, a Predojevic-Popovic Subic szerzőpáros pedig a hatályos levéltári törvény alkalmazásának egyes problémáit taglalta. Az előbb említett három dolgozatot a kiadványban másik három követi a pancsovai és zombori levéltárakban folyó szakmai tevékenységről. Érdeklődésre tarthat még számot Milán Dukanov írása a Szerb Pravoszláv Egyház helyzetéről a Vajdaságban (a Magyar Királyságban) 1710 táján. Az Arhivski pregled minden száma cirill betűs, a kötetek négy, tematikus részre tagolódnak. Az első rész levéltártani, elméleti és gyakorlati kérdésekkel egyaránt foglalkozik. A második részben fond- vagy dokumentumismertető és forrásközlések mellett a levéltári anyag felhasználásáról készült írások kaptak helyet. A harmadik rész a levéltárak munkájáról tudósít. A negyedik fejezetben kiállításokról, kiadványokról, hazai és külföldi levéltári tanácskozásokról olvashatunk. Mindegyikben található angol, francia és orosz nyelvű összefoglaló. Az 1992-1993. évfolyam első tanulmányát Milic Petrovic írta A levéltári fond és regisztratúra meghatározása, valamint a levéltárak illetékességeinek elhatárolása az új irattárképzők esetében címmel. Miroljub Arsic szintén az előző témát taglalja a részvény- és holdingtársaságokra, továbbá a helyi közvállalatokra kivetítve. Olga Giler a levéltári anyag mint kultúrtörténeti emlék műszaki védelméről ír (restaurálás, laminálás). Munkája a mikrofilmezés állagmegőrző jelentőségét is részletesen taglalja. Az első rész negyedik cikke Milic Petrovictól a szerbiai kormányzati szervek felépítését ismerteti 1944 és 1991 között. A forrásközlésekben magyar jellegű vagy más országokat érintő dolgozatok nincsenek. A levéltárakról szóló ismertetőben a Máltai Nemzeti Levéltárról Branislav Vuckovic ír. A folytatásban egy-egy Növi Pazar-i és zombori kiállításról, valamint Jovan Pejin két önálló füzetként megjelent müvéről kapunk hírt. Az egyik az ipeki patriarchátussal foglalkozik, a másiknak a címe (szabad fordításban) A szerb földek (területek): Szerémség, Szlavónia és Baranya horvát kolonizáció]a 1939 és 1991 között. Az 1994-1995. évi évfolyam összevont száma 1998-ban jelent meg 221 oldalon. A bevezető írás szerzője Milic Petrovic, aki e munkájában a levéltári anyag értékkategóriáinak meghatározásával foglalkozik. Az 1954. május 14-én megkötött hágai egyezményből indul ki, amely a kulturális értékek védelmét szabályozza háborús viszonyok idején, majd értékeli a jugoszláv levéltári jogalkotást az említett konvenció tükrében. írásához szervesen kapcsolódik Radmila Petrovic tanulmánya a különösen értékes, illetve nagy értékű levéltári anyag védelméről (a szerbiai törvények fontosságuk szerint négy kategóriába sorolják a levéltári dokumentumokat). Az írás alapját az előzőekben említett, Jugoszlávia által 1956-ban ratifikált hágai egyezmény képezi. Az első fejezet harmadik tanulmányát Aleksandar Rados írta A levéltári és könyvtári anyag elhatárolása címmel. A második rész kilenc, szerbiai levéltári dokumentumokra támaszkodó írást tartalmaz. Ezek közül Vera Filipovic cikkére hívom fel a figyelmet, amely Szerbia Levéltára épületének 1846-ban megkezdett tervezési-építési előkészületeiről szól. A további írások könyvbemutatókról, kiállítás-megnyitókról tudósítanak, majd a szerbiai levéltári dolgozók Mataruska Bánján 1994-ben megtartott tanácskozásán és a VLDE tisztújító közgyűlésén, 1995-ben Pancsován elhangzott beszámolók és hozzászólások tartalmával ismerkedhetünk meg Radojica Ciric és Milán JakSic beszámolójából. 27
