Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Pásztor Cecília: A Nógrád Megyei Levéltár kiadványozási tevékenysége, 1999–2003 / 19–24. o.
1848-49, évi forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásig tárja szemelvényszerüen a kicsik és nagyok elé a forrásokat nógrádi olvasókönyvünk. A kétkötetes 1956-os okmánytárból, valamint a szemtanúk visszaemlékezéseiből merít a forradalom salgótarjáni eseményeit középiskolásoknak bemutató kis képeskönyv, az elején bő történelmi kitekintéssel, a végén életrajzgyűjteménnyel, illetve a forrásokkal párhuzamosan futó, a főbb történéseket számba vevő kronológiával. Csakúgy, mint ez az oktatási segédanyag, a Salgótarjáni zsidótörténet c. kiadvány is a megyeszékhely önkormányzatának felkérésére született. A város zsidóságának történetét ismertető kötet egyaránt szól általános és középiskolásoknak. A sok-sok képpel, ábrával, térképpel és a levéltári iratokból, sajtóból, könyvekből és interjúkból vett forrásszemelvényekkel gazdagított munka elé Randolph L. Braham professzor írt ajánló előszót. Településtörténeti monográfiáink között Hausel Sándor Posztóról készült doktori disszertációjának két kötete nyitja a sort. Az első arra keresi a választ, vajon a török kiűzése után kik élesztették, szervezték újjá a mezővárost, míg a második a mü alapanyagát tartalmazza: az egyházi anyakönyvekből kigyűjtött adatokat, családonként összerendezve. Kooprodukciós munka a képmelléklettel is ellátott Héhalom története, amelynek természetföldrajzi bevezetését és 1683-1867 közötti részét Szomszéd András, a kezdetek történetét Hausel Sándor, a kiegyezéstől a második világháborúig terjedő korszakot A. Varga László, az 1945-1960 közöttit pedig a fiatalon elhunyt Dupák Gábor dolgozta fel. Igazi ismeretterjesztő könyv a Nógrádvár, amely Nógrád megye legrégibb, névadó kővárára emlékezve a millenniumi országzászló nógrádi avatására készült el igényes külsővel és belsővel, színes és fekete-fehér képekkel, ábrákkal. Legszebb kiadványunk, az odaadó gondossággal szerkesztett balassagyarmati képeskönyv, a Civitas Forrtissima (szerzötriója Hausel Sándor, Tóth Tamás és Tyekvicska Árpád). Az első, legnagyobb fejezetben a város történetét vázolja fel, majd külön tartalmi egység szól a hajdani megyeszékhely ünnepnapjáról (a már említett csehkiverésröl) és híres szülötteiről. Az ismertetés végére hat olyan kötet maradt, amely az eddigi műfaji kategóriákba nehezen lenne beilleszthető. Közülük legkorábban a balassagyarmati görögkeletiekről szóló pici, de díszes füzet jelent meg. A mezőváros 18. századi életében fontos gazdasági szerepet játszó (a megye egyetlen anyaegyházával bíró) kis közösség története színes és fekete-fehér képekkel, valamint — önálló kiadványaink közül sajnos egyedüliként — német és angol nyelvű összefoglalóval jelent meg. A Nógrád Megyei Levéltár sikerkönyve, Gere József második világháborús története levéltári források, a katonák vallomásai, előkerült feljegyzéseik, naplóik, fényképeik felhasználásával készült, tiszti és altiszti névjegyzékekkel, valamint hosszú veszteséglistával. Gere könyvével szinte hajszálra egy időben került nyomdába — a szerző halála után bő évtizeddel — Belitzky János legátfogóbb, legkülönlegesebb irodalomtörténeti vállalkozása, a Mikszáth és Balassagyarmat. Az író ifjúkorát, megjelenését a balassagyarmati sajtóban és a palócváros Mikszáth müveiben való felbukkanását taglaló kézirat két, letisztult fejezetét tartalmazza ez a kötet. A nógrádi jegyzők társadalmáról szóló könyv két nagy tartalmi egységből áll. Első kilenc fejezete az egyes történelmi korszakokat tárgyalja, majd a humor tükrében mutatja be hőseit, a második nagy egység pedig a megye jegyzőinek archontológiája. A kronológia műfaja sem hiányzik a négy és fél év terméséből: Cs. Sebestyén Kálmán folytatta a Dupák Gábor által elkezdett nagy munkát és állította össze várossá 22
