Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Varga Éva Mária: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban / 3–18. o.
A 2003. március 15-e alkalmából megnyitott Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban — az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc loo. évfordulója szovjet lágerekben c. tárlat a moszkvai Levéltári Intézet és az Oroszországi Állami Katonai Levéltár együttműködésének köszönhetően jött létre. Az orosz források alapján a második világháború következtében az NKVD felügyelete alatt álló lágerekbe 4,1 millió hadifogoly került. A hadifoglyok számát illetően, a német és japán hadifoglyok után harmadik helyen a magyarok száma szerepel. 48 A kiállításon bemutatták azokat a rajzokkal és festményekkel díszített emlékalbumokat, naplókat, Sztálinnak, Rákosinak és egyéb szovjet, valamint magyar állami és pártvezetőknek címzett díszes okleveleket, amelyeket fogságban lévő honfitársaink készítettek a szovjet lágerekben az 1848-49. évi magyar forradalom és szabadságharc 100. évfordulójának tiszteletére. Az egykori Különleges Archívumban maradtak fenn a magyar hadifoglyok által repatriálásuk előtt készített emlék-, fotóalbumok, versek, rajzok, komédiák, színdarabok, amelyek a fogságban töltött életükről „tudósítanak". A kiállított levéltári dokumentumok először kerültek a közönség elé, de valójában még a történészek, szakemberek is először láthatták ezt a különlegesen értékes iratanyagot, amely iránti érdeklődés túlmegy a szűk szakmai körökön, az egész társadalmat megérinti, hiszen kevés olyan magyar és orosz család létezik, akinek valamilyen hozzátartozóját ne érintették volna a második világháborús események. 2003. július 2-án Budapesten a külügyminiszteri találkozó keretében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a ROSZARCHIV képviselői újabb levéltárügyi egyezményt írtak alá, melynek alapján közös magyar-orosz levéltári együttműködési bizottság felállítására kerül sor. 49 A hattagú levéltári vegyesbizottság közreműködik a közös dokumentum-kiadványok előkészítésében, a levéltári dokumentumokat bemutató közös kiállítások szervezésében és más lehetséges közös tervek megvalósításában, továbbá meghatározza a levéltári együttműködés távlatait, irányait. Reményeink szerint, a megállapodás aláírásával az elmúlt években kibontakozó magyar-orosz levéltári kapcsolatok újabb sikeres fejezete kezdődött el. forradalom Oroszországból nézve". Múzeumi Hírlevél, 23. (2002) 5. sz. 148-150.; riAJlbUlMHA, E. EUlAKHPOBA, T. <t>.: HnKOJiaií I: «PoccHfl...o6>naHa BcrynHTb B aejio Bcevt CBOHM MorymecTBOM». BoeittioucmopunecKuü xcypnai, 65. (2002) HiOHb. A hatalmas mennyiségű GUPVI iratokban különböző statisztikai jelentésekkel találkozhatunk, melyekben a magyar hadifoglyok számát illetően is jelentősen eltérő adatok szerepelnek. A kimutatásokban a hadifoglyok, illetve az egyéb módon a Szovjetunióba került személyek létszáma nem különül el. Az eddig fellelt forrásokban előforduló legnagyobb szám: 526 604 fő. PrBA <b. .Ne l/n, on. 01/e, A. 15a, JI. 92-95. Megállapodás a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oroszországi föderáció Levéltári Szolgálata között a közös magyar-orosz levéltári együttműködési bizottságról. Bp., 2003. július 2. 18
