Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Varga Éva Mária: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban / 3–18. o.

Az Oroszországi Állami Katonai Levéltár (RGVA) jelenleg a külföldiek által leglátogatottabb intézmény, ugyanis 1999-ben ebbe az archívumba olvasztották be a rendszerváltás után megnyitott ún. Különleges Archívumot?

9 A maga nemében a világon egyedülálló levéltárat 1946 márciusában állították fel a második világháború következtében a Szovjetunióba került — és mintegy fél évszázadig eltűntnek, elpusztultnak vélt — iratok őrzésére. A szigorú belügyminisztériumi felügyelet alatt működött, gyakorta „Hadizsákmány Levéltárként" említett archívum puszta létezése is hétpecsétes titoknak számított, szakmai körökben is csak a felső vezetés előtt volt ismert. 1990-ben az Izvesztyija c. napilapban bombaként robbant a hír, miszerint Moszkvában közel öt évtizede a legnagyobb titokban őrzik a világ több, mint húsz országából származó eredeti levéltárakat.

40 1995-ben kezdődött meg a Vörös Hadsereg által zsákmányolt 857 fondot képező iratanyag eredeti tulajdonosok részére történő visszaszolgáltatása. Az orosz szövetségi restitúciós törvény értelmében az egykori fasiszta országok azonban nem jogosultak visszakapni állami tulajdonukat képező iratanyagaikat, így pl. a két világháború közötti német központi kormányszervek, bizonyos állambiztonsági szervezetek, a titkos rendőrség tekintélyes mennyiségű iratanyagai még mindig itt keresendőek. A hadizsákmányként elhurcolt, elsősorban német, lengyel, francia iratok nagy mennyiségű adatot tartalmaznak Magyarországról, amelyek feltárása 2002-ben kezdődött meg. Elkészültek az első mikrofilmek a Német Gazdasági Minisztérium, a Német Propaganda- és Oktatásügyi Minisztérium, az /. G Farbenindustrie Vegyi Konszern Rt. és más kisebb fondokban található magyar vonatkozású iratokról, a mikrofilmek ellenőrzése, a jegyzék pontosítása folyamatban van.

41 A Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság 1917-1927. évkörű, francia nyelven íródott, feltehetőleg Franciaországból elhurcolt iratanyagát is ebben a levéltárban helyezték el. A bizottságot 1920-ban állították fel, azzal a céllal, hogy felügyelje Magyarországon a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtását. A fond állományában a bizottság tanácsának üléseit rögzítő jegyzőkönyvek, beszámolók, dekrétumok, körlevelek, a magyar hadiüzemek felszereléseinek jegyzékei találhatóak.

42 Az egykori Különleges Archívum az idegen eredetű dokumentumok mellett az 1939-1960 között különböző elnevezések alatt működött GUPVI (a Szovjetunió Belügyminisztériumának a hadifoglyok és internáltak ügyeinek intézésére alakult főhivatala) tevékenységére vonatkozó mintegy 3,8 millió iratot is őriz.

43 Ez az !9 1946-1992 között az intézmény pontos elnevezése: UeHTpanbHbiíí rocy^apcTBeuHbift Ocoőbríi apxws CCCP — a Szovjetunió Központi Állami Különleges Levéltára. 1992-1999 között önálló föderális állami levéltárként működött, elnevezése: LJet-n-p xpaHeHHa ncTopHKo-;iOKyMeHTajibHbix KOJi/ieKuníí (IJXH/IK) — Történeti-Dokumentációs Gyűjteményi Központ. 40 MAKCHMOBA, 3.: ílnmb diieü e Oco6o.\t apxuee. H3BecTH», 87. (1990). N° 49-53. 41 A levéltárban őrzött magyar vonatkozású dokumentumok részletes felsorolására I.: KOROTAJliV, VLAGYIMIR: Áttekintés a történeti-dokumentációs Gyűjteményi Központ fondjainak Magyarország történetére vonatkozó dokumentumairól. LSz, 50. (2000) 3. sz. 20-23. 42 A hatalmas mennyiségű dokumentumot tartalmazó fond: PrBA $. N° 1705K, 690 ea. xp. — 1917-1927 rr. Me>KC0fO3HHHecKaji BoeHHaa KOHTpojibHa« KOMHCCHH B BeHrpHH (r. Evaaneurr) — Comission militaire interalliee de Controle en Hongrie. 43 A hadifogoly-ügyben illetékes szovjet szervek és az egykori lágerek fennmaradt iratanyagán kívül, ebben az archívumban őrzik a Szovjetunió területén hadifogságba esett valamennyi katona személyi dossziéját. A '90es évek elején a levéltár munkatársai a hadifogságban elhunyt német, osztrák, magyar, olasz, japán, francia és egyéb hadifoglyokról adatbázist készítettek. A magyar hadifoglyokról szóló, közel 60 000 személyt tartalmazó adatbankokat 1992-ben és 1998-ban adták át Magyarországnak. 16