Levéltári Szemle, 53. (2003)
Levéltári Szemle, 53. (2003) 4. szám - Varga Éva Mária: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban / 3–18. o.
levéltári dokumentum minősítését oldotta fel, de képtelen volt kidolgozni a visszaminősítés alapvető módszertani kritériumait és 1993-ban az államtitokról szóló föderális törvény megjelenése után el is veszítette létjogosultságát. 21 A titokvédelmi törvény végrehajtási utasítása még két évet váratott magára, meghosszabbítva a kutatók örömére az iratokhoz való szabadabb hozzáférés időszakát. 1995-96-ban megszülettek azok az ágazati jogszabályok, amelyek a levéltári anyagok kutathatóságát is erőteljesen befolyásolták, és ezzel párhuzamosan vált egyre bonyolultabbá a visszaminősítési eljárás, amely a modern orosz levéltárügy talán legnagyobb problematikája. 22 Némi magyarázattal szolgál az a tény, hogy az orosz jogszabályok nem adnak lehetőséget az állami levéltáraknak a saját hatáskörben történő felülvizsgálatra és a minősítési jelölések megszüntetésére. Bár a titokvédelmi törvény felhatalmazza a jogutód központi szerveket arra, hogy a már levéltárban őrzött iratok esetében a felülvizsgálati jogot az illetékes levéltárakra átruházzák, de ezzel a lehetőséggel idáig csak néhány kormányzati szerv élt. 23 A jogutód nélkül megszűnt föderális és szövetségi szinten működött szocialista szervek állami levéltárakban található minősített iratainak visszaminősítéséről, illetve a minősítés meghosszabbításáról egy e célból létesített, már a nevével is sokat eláruló, Államtitok-védelmi Tárcaközi Bizottság jogosult döntést hozni, amelynek tagjait a legfontosabb minisztériumok és központi szervek delegálják. A Tárcaközi Bizottság döntéshozó munkáját az általa kijelölt Szakértői Bizottság hivatott elősegíteni. Ennek tagjai éves munkaterv alapján végzik az iratok átvizsgálását. Az elsősorban egykori tábornokokból, hivatalnokokból és az elhárítás munkatársaiból álló „szakértők" optimális esetben egy adott levéltárban évente egyszer folytatnak vizsgálatot. A téma bonyolult mivoltát bizonyítja továbbá az is, hogy 1994-2001 között az SZKP titkos iratainak felülvizsgálatára egy másik speciális bizottság működött. 24 Valószínűleg a körülményes jogi háttér és egyéb politikai okok következtében a visszaminősítések lelassultak, a '90-es évek második felére bizonyos visszazárkózás zajlott le az orosz levéltárakban. A kutatások során gyakran szembesülünk azzal a negatív jelenséggel, hogy konkrét levéltári jelzet alapján kikért, korábban már kézhez kapott, esetlegesen már publikált iratokat nem kaphatja meg a kutató, ugyanis a felülvizsgálatok alkalmával ismételten zárolták. A mai oroszországi állami levéltári rendszer még mindig az átmeneti időszak sajátosságait tükrözi, több mint egy évtized elteltével is kimutathatók benne a szocialista levéltárügy napjainkra legitimitásukat veszített pozitív és negatív elemei. Az 1993. évi levéltári alaptörvény jelentős mértékben elavult, a ROSZARCHIV már a '90-es évek 21 Uo. 268. Az államtitokról szóló törvény: 3aKOH POCCHHCKOÍÍ <t>eűepaunn «0 rocyaapcTBeHHOH TaRHe» Ne 5351-1 OT 09. 07. 1993. 22 Az államtitokról szóló törvény végrehajtási utasítása: I~IocTaHOB.rieHHe FIpaBHTejibCTBa POCCHHCKOÍÍ <I>ejepauHH «06 ycTaHOBjieHHH nopa^Ka pacceKpeHHBaHHH H npofljieHHJi cpoxoB 3aceKpeHHBaHHH apxHBHbix AOKyMeHTOB npaBHTejibCTBa CCCP» .Ne 170 OT 20. 02. 1995. A levéltári dokumentumokban fellelhető adatok felhasználását az állambiztonsági szervekről, a külső elhárításról, az információ védelméről alkotott törvények is befolyásolják. 33 A Pénzügyminisztérium, a Tudomány- és Technikapolitikai Minisztérium, az Állami Statisztikai Bizottság és az Állami Szabványügyi Hivatal bízta meg az illetékes levéltárakat az iratok felülvizsgálati jogával. 24 K03J10B, B. n.: i. m. 302-303. Az SZKP iratok visszaminősítését végző szakbizottságot megszüntető elnöki rendelet: YKa3 npe3H^eHTa P<t> «Bonpocbi MoKBeaoMCTBeHHoíí KOMHCCHH no 3amnTe rocyaapcTBeHHoií TaíÍHb]» N° 627 OT 02. 06. 2001. A bizottság korábbi feladatkörét az Államtitok-védelmi Tárcaközi Bizottság örökölte meg. 9
