Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 3. szám - Dominkovits Péter: A Deák család Győr vármegyei rokonságáról: szarvaskendi Sibrik (I.) Antal / 60–66. o.

megnehezítő — tisztikar és alispán elleni „tisztogatásban" is megnyilvánult. Ezen alkalomra datálható a vármegyei rendek Sibrik alispáni működését messzemenően dicsérő, elismerő búcsúbeszéde. Sibrik Antal közhivatalról történő visszavonulása után is a törvényhatósági politikai élet egyik fontos, tekintélyes személyisége maradt. Kiterjedt társadalmi kapcsolatait jól illusztrálja két példa. Az egyházmegyei alsópapság tagjaként 1787-ben Nagy János a Rábaközről és a Tóközről írott kéziratos versét küldte Csécsénybe,

22 míg a vármegye és a térség nemesi elitjéhez tartozó, azzal szoros kapcsolatokat ápoló Bezerédy Ignác „barátuk", Balogh Péter útjára hívja fel Sibrik figyelmét, aki gyógyíttatása céljából Bécsbe utazik, de 1789. augusztus 8-án (kedden) Győrött fog megszállni. Jelzi: tőle sok újságot lehet megtudni, így célszerű lenne, ha Sibrik aznap Csécsényből a megyeközpontba menne — ahol a Bezerédy család házában megszállhatna.

23 Sibrik Antal megyei közéletben betöltött súlyát és szerepét minden részadatnál hívebben érzékelteti Dongó Mihálynak, a rendi-sérelmi ellenzék „rendszerváltásának" hajnalán a lemondott, látszólag visszavonult volt alispánhoz írott levele. Egyrészt hangsúlyozza a rendi-sérelmi ellenzéki mozgalom követeléseit (a főispáni hivatalok, a vármegyék közigazgatási, jogszolgáltatási tevékenységének a helyreállítása, a sérelmes földmérés beszüntetése), ugyanakkor félelmeiről is nyíltan ír (a Kancellárián minden kezdeményezés elakadt, félő, hogy a jelenlegi megyei tisztikar hivatalában marad). Fontos, hogy a vármegye törvényes szabadságának egyik sarokköve, a tisztújítás megmaradjon, és már most gondoskodni kell a leendő tisztikar összetételéről is. Pest vármegye vezérlő szerepéről (új közgyűlés meghirdetése) megemlékezve a szomszédos Vas és Sopron vármegyék csendességéről ír, így felteszi a kérdést; lehet, hogy e térség II. József-ellenes rendi szervezkedésében Győr vármegyét illeti a vezető szerep? A kiterjedt megyei szervezkedés egyik eredményeként szól arról, hogy gróf Zichy Károly országbíró titkára Győrben járt és közölte; ura örülne a vármegyei főispánságnak. Reménykedve hozzáteszi: ez tán hat héten belül megtörténik. A közjó elérésére hivatkozva — közvetítőt is kijelölve — Sibrik Antalt a legkülönbözőbb parancsok és leiratok megszerzésére kérte meg.

24 Mindezek figyelembe vételével joggal feltételezhető Sibrik (I.) Antal (társ)szerzősége Győr vármegye 1790. január 15-i közgyűlésén elfogadott, az országos és helyi rendi-ellenzéki sérelmeket összesítő azon felségfolyamodvány esetében, amelynek több pontja a törvényhatóság 1790. évi követutasításába is beépült.

25 A rendi alkotmányosság helyreállítását követően Győr vármegye 1790. március 26-i tisztújító közgyűlésén az abszolutizmussal szembeni helyi ellenállás egyik hőseként HAJDÚ LAJOS: H.József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp., 1982. 288. Az egykorú Győr vármegyére: LENGYEL ALFRÉD: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása. Arrabona. A győri Xántus János Múzeum évkönyve, 2. Szerk.: UZSOKI ANDRÁS. Győr, 1960. 73-85. GyML IV. A. 1. a. Prot. 25. köt. 225/1781.; Uo. 27. köt.; MOL P 1860 1. cs. I. t. Sibrik A. ir. J. ir. É. n. [18. sz] MOL P 1860 2. cs. 2. t. Sibrik A. ir. Lev. Fol. 86-87. Nagy János levele Sibrik Antalhoz. Szany, 1787. jan. 3. MOL P 1860 2. cs. 2. t. Sibrik A. ir. Lev. Bezerédy Ignác levele Sibrik Antalhoz. Buda, 1789. augusztus 1. MOL P 1860 2. cs. 2. t. Sibrik A. ir. Lev. Dongó Mihály levele. Győr, 1790. február 5. Magyar nyelvű egykorú másolata: SL XIII. 11. Felsőbüki Nagy család levéltára. 7. d. Felsőbüki Nagy Sándor hivatali tevékenységével kapcsolatos iratok. 1790. január 15. 64