Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Opauszki István: Vasúti iratok a történetírás szolgálatában / 11–18. o.

OPAUSZKI ISTVÁN VASÚTI IRATOK A TÖRTÉNETÍRÁS SZOLGÁLATÁBAN" A vasúttörténet kutatójának munkájához a könyvészeti anyagtól, a periodikákon át a személyes visszaemlékezésekig sokféle forrás áll a rendelkezésére. A következő tanulmányban arra vállalkozunk, hogy rövid áttekintést adjunk a vasúttörténet forrásainak helyzetéről a közlevéltárakban és a MÁV irattáraiban. Adatgyűjtésünk során a döntő részben vasutakra, azok intézményeire és a vasutasok szervezeteire vonatkozó fondokat vettük számba. Természetesen a közlevéltárakban, a megyei és a helyi múzeumokban ezeken kívül is rengeteg információ található, amelyek ugyancsak a vasútügyre vonatkoznak (pl. egyes minisztériumok irataiban, minisztertanácsi és vármegyei jegyzőkönyvekben, alispáni és banki iratokban, sőt családi fondokban is), de felkutatásuk és számbavételük meghaladja jelenlegi lehetőségeinket. Erre és a trianoni béke után az utódállamokban maradt vasúti iratok feltárására a jövőben kell sort kerítenünk. 1. A minisztériumok és a középfokú hatóságok iratai A vasútügyben illetékes első felelős magyar minisztériumnak, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumnak 1848-49-ből csak igen csekély mennyiségű vasúti vonatkozású irata maradt fenn. Erre a korszakra vonatkozóan ennél több iratot találhatunk a Pénzügyminisztérium azon anyagaiban, amelyek a Magyar Középponti Vasúttársaság (1844-1850) államosításával, a fiumei vonal kijelölésével, és a vasúti fejlesztési tervekkel foglalkoznak. Az 1849-1867 közti időszakban Magyarországon felelős kormány nem működött, a vasút ügyeit intéző minisztériumok székhelye Bécsben volt. Ennek megfelelően az Osztrák Állami Levéltár közlekedésügyi részlegében {Österreichisches StaastsarchivVerkehrsarchiv) a vasútügy magyar vonatkozású dokumentumait is megtalálhatjuk a Ministerium für Handel, Gewerbe und öffentliche Bauten (1849-1859), a Finanzministerium (1860-1861) és a Ministerium für Handel, und Volkswirtschaft (1861-1867) fondjaiban.

2 Az 1867-1889 között működő második magyar Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium iratainak nem selejtezett része viszont már a kutatók rendelkezésre áll a Magyar Országos Levéltárban. A minisztérium irataiban főként a vasutak engedélyezésére, az építés és az üzemvitel felügyeletére, illetve a vasútügy normatív szabályozására találunk dokumentumokat. A jogutód Kereskedelmi Minisztériumnak (1889-1935) csak az 1889-1899 közötti ügyiratai maradtak fenn. Ennek az oka az, hogy a Kereskedelmi- és Közlekedési Minisztérium (1935-1945) I. kerület, Lánchíd u. 1-3. alatti épületét 1945 elején bombatalálat érte, és az épület az ott őrzött iratanyaggal együtt leégett. A támadás következtében a tűz martaléka lett a jogelőd 1 Jelen tanulmány a Vasúti iratok a magyar közlevéltárakban és a közlekedési múzeumban c. 2002-ben megjelent kutatói segédlet bevezetőjének bővített, átdolgozott változata. 2 MECHTLER, PAUL: Inventare österreicher Archive IX. Inventar des Verkehrsarchiv Wien. Wien, 1959. 1925. 11