Levéltári Szemle, 53. (2003)

Levéltári Szemle, 53. (2003) 1. szám - Hofmann, Hans: Az Európai Unió intézményei és a levéltárak / 3–10. o.

új előterjesztést tettek a Tanács elé. Ezt azután a soron következő belga elnökség idején, a 2001. november 22-én, Brüsszelben tartott tanácskozáson egészítették ki és erősítették meg. Ettől fogva beszélünk a nemzeti levéltárak lund-brüsszeli határozati javaslatáról. A határozati javaslatot a spanyol elnökség időszakában, a folyó év januári, februári és márciusi ülésein terjesztette elő és tárgyalta meg az EU Tanácsának Kulturális Bizottsága. Ennek során született meg a „nemzeti levéltárak vezetőinek valladolidi nyilatkozata". Idézem a vonatkozó szöveget: „A nemzeti levéltárak képviselői 2002. március 11-12-én, Valladolidban tartott összejövetelükön a lund-brüsszeli határozattervezethez csatlakozásukkal megerősítették a Tanács határozatát." Valóban, tíz esztendővel az 1991. november 14-i határozatot követően a tagországok és a csatlakozni szándékozó országok levéltárügyéről készítendő beszámoló most már igencsak fontosnak tűnik a levéltári területen történő szélesebb körű együttműködés legcélszerűbb módozatainak kialakítása céljából; — ennek révén adódhatnak majd hozzá európai értékek a nemzeti szintű kezdeményezésekhez. A nemzeti levéltárak az Európai Tanács Kulturális Bizottságának (CAC) 2002. február 26-i megállapításait is figyelembe vették a határozattervezet megszövegezésekor. Az egyes nemzeti levéltárak szakembereinek meggyőződése, hogy a már megszületett határozat érvényre juttatása érdekében a korábban megindított közös erőfeszítéseknek a jelenlegi spanyol és a következő dán elnökség időszakában is folytatódniuk kell. A Levéltárak az Európai Unióban című, jelen konferencia fontos kezdeményezés, a 15 tagállam nemzeti levéltárai vezetőinek, valamint az Európai Bizottságnak is az egyöntetű támogatását élvezi. Örömmel állapíthatom meg, hogy Körmendy Lajos és más kollégák is a csatlakozni kívánó államokból, jelen voltak a valladolidi megbeszélésen és tevőlegesen járultak hozzá a szélesebb körű európai levéltári koordinációhoz. A továbbiakban is — immáron a dán EU-elnökség időszakában — tájékoztatni kívánjuk Önöket a fejlődés következő lépéseiről. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy az EU levéltárügye és a jelenlegi budapesti konferencia szellemisége igen szoros kapcsolatban állnak. Előadásomban számos szempontot vetettem fel, amelyek nézetem szerint alapvető fontosságúak a közös európai levéltári kezdeményezések megvalósításához. Immáron az Önök szándékán múlik, hogy milyen szerepet kívánnak a magyar levéltárak és levéltárosok játszani az EU levéltárügyének a szélesebb körű együttműködést célzó, már javában zajló folyamatában. Immáron az Önök felelőssége a feladatoknak és a lehetőségeknek az ezt az összefüggést figyelembe vevő számbavétele. Ezek tudatában kívánok a izgalmas tanácskozást, a gyakorlatban megvalósítható eredményeket, következetes cselekvést a levéltárakat érintő európai és az egyes szakterületek közötti együttműködés bátorításában, a közigazgatás nyilvánosságának, átláthatóságának fokozása és a polgárok jobb tájékoztatása érdekében. Fordította és magyarra átdolgozta: Horváth J. András 10