Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Molnár András: Zala megye követei az 1825–1827. évi országgyűlésen / 51–63. o.

fel kehidai otthonában Deák Antalt: Széchenyi István gróf, aki még a pozsonyi diétán ismerkedett meg Zala megye második követével, és aki zalai uradalmainak meglátogatása során, hazafelé ejtette útjába Kehidát. „Derék emberek" — jegyezte fel Széchenyi a naplójába, amikor megismerte Antal öccsét, Ferencet is.

53 Bátyja alispáni tevékenysége valószínűleg hasznos és maradandó tapasztalatokkal szolgált Deák Ferenc számára is. Deák Antal oldalán minden korábbinál szélesebb rálátása nyílt mind a vármegye közigazgatására és jogszolgáltatására, mind pedig a lakosság hétköznapi problémáira. Bátyja alkalmanként bevonta a hivatali teendők intézésébe is. így pl. 1830 augusztusából ismerünk olyan hivatalos, az egyik járási főszolgabíróhoz intézett alispáni levelet, amelyet Deák Antal nevében Ferenc fogalmazott meg, és saját kezűleg vetett papírra.

54 Deák Antal öccse számára is példát mutathatott szociális érzékenységből, amikor Zala megye 1830. augusztus 9-i közgyűlésén a rendkívül mostoha gabonatermés nyomán fenyegető drágaság és éhínség elhárítására, elsősorban az adózó nép megsegítése érdekében indítványozott különböző megelőző intézkedéseket.

55 Első alispáni tisztségében, í 11. e tevékenységi körében örökítette meg Deák Antal alakját Újfalvi Sándor, az ismert erdélyi utazó, aki 1831 nyarán, balatonfüredi pihenése idején találkozott Zala megye tisztikarának fejével. Újfalvi Balatonfüredről Dörgicsére, majd Keszthelyre is elkísérte a hivatali teendőit intéző Deák Antalt, aki rendkívül jó benyomást tett rá. Emlékiratában „tökéletes férfi"-ként jellemezte az alispánt; tisztes személyében oly tökéletes jellemet mutatott fel, amilyent ő addig csak könyvekben olvasott. „Az ö szép hazafiúi buzgalma, erélyessége s fódhetetlen jelleme minden képzeletemet felülmúlja." — írta Újfalvi, megemlékezve Deák Antal ama pohárköszöntőjéröl is, amelyben a zalai alispán „a magyar jövendője biztosítására kirekesztőleg föltételezé Erdélynek Magyarhonhoz visszacsatoltatását." Újfalvi Balatonfüreden tanúja volt Deák Antal ítélkezésének, „az alispányi szóbeli határozatoknak, mely törvény s körülmény nagy ismeretre mutattak, rövid szókban, tiszta igazsággal, s talpraesetten hangzottak". Az erdélyi utazó feljegyezte azt a jelenetet is, amikor Deák Antal egy patak elterelése által az országutat elöntő iszap miatt nemcsak a járási tisztviselőket vonta felelősségre Keszthelyen, de megdorgálta a kár okozóját, az ország egyik legvagyonosabb földesurát, Festetics László grófot is, a méltóságos gróf pedig mentegetőzni kényszerült az első alispán előtt.

56 33 SZÍN, i. m. 3. köt. 247. Fordítását közli: SZÉCHENYI I.: i. tn. 565. 14 Deák Antal levele Nedcczky Lajos főszolgabíróhoz. Kehida, 1830. augusztus 20. A levél másolatát a tulajdonos, DEÁK VARGA JÓZSEF (Nagybajom) bocsátotta rendelkezésemre. Szívességét ezúton is köszönöm] >? ZML kgy. jkv. 1830:2263., 2410. 1831 márciusában — a megye március 14-i kisgyülésének határozata alapján — Deák Antal felhívást intézett a zalai földbirtokosokhoz, hogy kölcsön gabonával vagy pénzzel segítsenek éhínségre jutott jobbágyaikon. ZML Skublics család levéltára. Skublics Imre levelezése. Deák Antal levele ismeretlenhez (valószínűleg Szegedy Ferenc cs. kir. kamaráshoz), Zalaegerszeg, 1831. március 16. 56 ÚJFALViS.:i.m. 239-243. 63