Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Molnár András: Zala megye követei az 1825–1827. évi országgyűlésen / 51–63. o.

A december 7-i országos ülésen a többség leszavazta, hogy a merész hangvételű kerületi felirat-tervezet bekerüljön az országgyűlés hivatalos iratai közé, ezért a zalai követek legalább megyéjük levéltára számára megküldték annak szövegét. Követeinek jelentése nyomán Zala megye 1825. december 29-i közgyűlése úgy határozott, hogy az alkotmányvédö fel irattervezet eredeti, latin nyelvű kéziratát a közzététel érdekében azonnal kinyomtatják, magyar nyelvre fordítása érdekében pedig kineveztek egy 14 tagú bizottságot. Ennek Hertelendy György első alispán lett az elnöke, tagjai között pedig ott találjuk a másodalispán, a főjegyző, a hat járási főszolgabíró, valamint négy neves táblabíró (Tuboly László, Kisfaludy Sándor, Csány László és Hertelendy Károly) mellett a pályakezdő tiszteletbeli alügyészt, Deák Ferencet is. 33 Deák Antal öccse — két, 1826. évi ülés kivételével —jelen volt valamennyi zalai közgyűlésen, ahol a megye követeinek jelentéseit, a legfrissebb országgyűlési híreket tárgyalták/ 4 Deák Ferenc azonban elsősorban nem innen, hanem bátyjának a sógorukhoz, Oszterhueber Józsefhez írt bizalmas leveleiből értesült a diéta kulisszatitkairól. A már fiatalon hízásnak indult és kényelmessé vált Ferenc lusta levélíró volt, ezért inkább a neki szánt gondolatokat is szorgalmasabb sógorával osztotta meg Deák Antal. így írt erről 1826. május l-jén Oszterhueber Józsefnek: „... feltettem magamban, hogy ha csak időm engedi, s szabad alkalmatlanságodra nem szolgál, amit érdemesnek látok, mindent tudtodra adok, arra kérlek egyedül, hogy Ferkó öcsémmel is az ilyes diaetai észrevételeket és vélekedéseket közöld". 35 Mivel a fordításra kinevezett bizottság tagjai között Deák Ferenc volt a legfiatalabb — alig múlt 22 éves —, joggal feltételezhető, hogy nem annyira reprezentatív vagy ellenőrző szerepe lehetett a bizottságban, hanem érdemi munkát végezhetett. Noha az országgyűlési felirat-tervezet közel nyolc fólió oldalú fordítása nem Deák Ferenc kézírásával maradt fenn, mégis valószínűsíthetjük, hogy ez lehetett Deák első — ha nem is teljesen önálló, de mégiscsak — politikai tartalmú, ellenzéki szellemű munkája/ 6 A fordítást azonban a megye eredeti szándéka ellenére már nem nyomtathatták ki, mert az esetnek híre ment Pozsonyban, és a nádor, bizonyságot szerezve a zalai alispántól, 1826. január 28-i leiratában rosszallását fejezte ki, hogy Zala megye közgyűlése a felirat­tervezet kinyomtatásával és lefordításával „mind az országgyűlési rendet, mind a censurának törvényeit megsértette és általhágta", egyúttal pedig megtiltotta a megye nyomdászának, hogy a jövőben ilyen jóvá nem hagyott szövegeket a hatáskörét túllépve kinyomtasson. 37 Zala megye két követe példamutatóan működött együtt a közel két évig tartó országgyűlés idején. Mindketten szigorúan tartották magukat a követutasításukban lefektetett — meggyőződésükhöz egyébként is közel álló, és némiképp általuk is megállapított — alapelvekhez. A kerületi és országos üléseken egymás véleményét támogatva, egyetértöleg szólaltak fel, sohasem szavaztak eltérően, így hatásosan tudták ZML kgy. jkv. 1825:3097. Ugyanezen az 1825. december 19-i közgyűlésen történt, hogy Hertelendy György alkotmányvédő érdemeinek elismeréseképpen határozatot hoztak az alispán arcképének megörökítéséről. ZML kgy. jkv. 1825:3253. ZML kgy. jkv. 1825. augusztus 8.-1827. október 4. (A jegyzökönyvekben rögzített jelenléti névsorok alapján.) OSZK Kt. Fol. Hung. 1385. ff. 114. Vö.: EÖTVÖS K.: i. m. 2. köt. 142. ZML kgy. ir. 1826:504. (A fordítás eredeti kézirata.) ZML kgy. jkv. 1826:504. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom