Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Molnár András: Zala megye követei az 1825–1827. évi országgyűlésen / 51–63. o.

képviselni megbízójuk, Zala megye érdekeit. Megyéjük közgyűlését rendszeresen tájékoztatták követjelentéseikben az országgyűlés fejleményeiről, és a vitás kérdésekben mindig egyértelmű pótutasítást kértek. Zala megye első követe, Szegedy Ferenc ugyan csupán három évvel volt idősebb Deák Antalnál, családja vagyonánál, kamarási rangjánál, és korábban viselt első alispáni hivatalánál fogva mégis nagyobb befolyással rendelkezett az országgyűlésen. Szegedy, Deák Antalhoz hasonlóan, harcos ellenzékiként lépett fel a királyi biztosok megbüntetése, és a törvénytelen rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. 1825 szeptemberében tagja lett annak a tíztagú országgyűlési bizottságnak, amelyik — válaszul a királyi előterjesztésekre — felirat-tervezetében összefoglalta az ország alkotmányos sérelmeit/

8 Széchenyi naplója szerint Szegedy rövid, erőteljes beszédet tartott a királyi biztosok büntetéséről vitázó 1825. október 7-i kerületi ülésén. „Itt — mondta Szegedy — ebben a tiszteletre méltó körben, minden személyes érdeknek, haszonnak, kívánságnak, sóvárgásnak hivatalokra, kitüntetésekre, a becsület és hazaszeretet tisztább és nemesebb érzelmeknek javára háttérbe kell szorulnia.

1

'

39 Erről a kérdésről — a királyi biztosok eljárásáról — Szegedy az október 14-i kerületi ülésen a következőt nyilatkozta: „Hogyan fogják a mi utódaink tudni, ki volt bűnös, ha mi meg akarnánk nekik bocsátani."

40 Ugyanezen az ülésen olvasta fel Szegedy azt a közelebbről meg nem nevezett leiratot, amely a császártól Zala megyéhez érkezett, és amelyben — valószínűleg a további ellenállás esetére — „határozottan ígérik a magyar alkotmány elvesztet".

41 Szegedy országgyűlési elismertségét mutatja, hogy 1825 októberének végén, így pl. 27-én és 29-én, ő elnökölt a követek kerületi ülésén.

42 Az országgyűlés végeztével a császári titkosrendőrség a következőképpen jellemezte Szegedy Ferencet: ö volt a mérsékelt ellenzék középpontja — egyébként jómódú, vagyonos férfi, aki szereti a rendet, gyűlöli az egzaltált (heves, szenvedélyes) eszméket —, és az értelmes elképzeléseknek engedelmeskedett. Ellenezte a papírpénz elfogadását, valamint a jobbágytelken élő nemesek összeírását és megadóztatását. Ahhoz a párthoz tartozott, amelyik a vármegyék, tehát küldőik, által próbált hatást gyakorolni az országgyűlési követekre.

43 Az alkotmányos, sérelmi ellenzék egyik vezérének tekintett, ugyanakkor alapvetően konzervatív meggyőződésű, és mérsékelt politikát követő Szegedy országgyűlési tevékenysége az udvar figyelmét is felkeltette. Összhangban a nyílt konfrontációt immár feladó, és inkább az ellenzék békés lecsendesítésére irányuló kormányzati törekvéssel, Szegedyt is azok közé az ellenzéki vezetők közé sorolták Bécsben, akiket közömbösítésük érdekében hivatali kinevezéssel kell megnyerni és lekenyerezni. Ennek 38 SZÍN, i.m. 2. köt. 619. 39 SZÍN, i. m. 2. köt. 622. Fordítását közli: SZÉCHENYI I.: i. m. 406. 40 SZÍN, i. m. 2. köt. 630. Fordítását közli: SZÉCHENYI I.: i. m. 411. 41 SZÍN, i. m. 2. köt. 633. Fordítását közli: SZÉCHENYI I.: i. m. 413. 42 Guzmics-napló, i. m. 84. 43 HHStA Kaiser Franz Aktén. Karten 146. (alt 148.) Charakteristik der auf dem ungarischen Landtage vom Jahr 1825/6/7 erschienen Magnaten und Ablegaten. Zusammengestellt aus den in der Landtags-Berichten enthaltenen Daten. 61