Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Süttő Szilárd: Adalékok a 14–15. századi magyar világi archontológiához, különösen az 1384–1387. évekhez / 28–39. o.

Capitaneum, et antecessorem Regni Hungarie, exdeliberacione Prelatorum, et Baronum nostrorum deputato et destinato" stb. (Krassó, i. m. III. 167-168.). Az antecessor, capitaneus, dominus és tutor címekkel — Magyarország vonatkozásában — Zsigmond 1386 novemberétől 1387. március 31-i koronázásáig élt: 1386. november 12. {Bánffy, i. m. I. 386-387.): „dominus atque tutor"; november 29. (DL 7226): „capitaneus et antecessor"; 1387. január 4. (DL 7232), január 6. előtt (DL 69174), január 10. (DL 7233), január 14. (DF 201898): „capitaneus': január 15. (DF 201899): csak őrgróf; január 19. (DL 7234): „capitaneus et dominus'"; január 27. (DL 77942): „dominus et capitaneus"; február 2. (DL 98657): „dominus, capitaneus et antecessor"; február 10. (DF 271975), február 11. {Bánffy, i. m. I. 387-388.): „dominus et capitaneus"; március 1. (DF 262207): „dominus"; március 5. (DL 84302): „dominus et capitaneus". — Losonci László 1387. III. 1-én Szlavónia főkapitányaként fordul elő: „Ladizlaus de Lossconch, capitaneus generális regnorum Sclavonie, Dalmatie, Croatie banusque Zeurini" (DF 230666). - 24.: Csáktornyai Lackfi István aligha volt dalmát-horvát bán 1385. II. 2-ától III. 6-áig. Az Engel által hivatkozott mindkét oklevélben (Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Edidit Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, collegit Tadija Smiciklas, [Vol. XVI.: digessit Marko Kostrenéic, suppleverunt, summarium et indices confecerunt Jakov Stipisic, Miijen Samsalovic. Diplomata annorum 1379-1385. continens. Zagrabiae 1976] 502. és 511.) az év 1384-ként van megadva, és csak a kiadók módosították a stílus incarnationis állítólagos alkalmazására hivatkozva 1385-re (i. m. 502.). Minthogy azonban a második esetben a megadott indictio (7.) is, valamint a hét napjának megjelölése (vasárnap) is 1384-re illik, 1385-re azonban nem; továbbá mivé! a politikatörténet is nagymértékben valószínűsítleníti Lackfí 1385 februármárciusi dalmát-horvát bánságát, így e két oklevél kelte valószínűleg Lackfi korábbi. 1384. évi hivatalviselésének idejére esik. - 24.: Szentgyörgyi Tamás már 1384. V. 11. előtt dalmát-horvát bán: 1384. IV. 3. (F X/3. 311.); 1384. V. 3. (DL 31180); 1384.V.8. (DL 89517). - 24.: Ifj. Losonci László már 1387. III. 1-én Dalmácia és Horvátország főkapitánya (DF 230666, 1. a 18. oldalhoz írtakat). - 24.: 1387. VIII. 10-én ifj. (Tamás fia István fia:) László nem egyedül, hanem testvérével, Istvánnal együtt dalmát-horvát bán: „virorum magnificorum dominorum Ladizlai et Stephani de Lossonch, banatum Zeuriniensem necnon Dalmatie et Croatie regnorum prediciorum tenentium" (DL 7298). - 28.: Horváti János 1385. V. 1 6-án nem volt macsói bán. Az idézett kiadásban (F X/8. 182.), valamint az eredetiben (DF 239049) is „lohannes, nuper banus de Macho" áll. A politikai történetbe is nehéz lenne ezt, amikor a bánság biztos nincs megüresedve (vö. ENGEL P.: i. m.. 32.; 538-540.). továbbá a, az 1385. X. 2-i méltóságsorban (DL 7086) tűnik csak bánként fel. - 28.: Alsólendvai Bánfi Jánost nem 1388. VI. 3-án, hanem 2-án szerepel volt macsói bánként (,Johannes de Lyndwa, condam banus Machoniensis" [sic!], Codex diplomaticus et epistolaris Moraviae. Bd. XI. Herausgegeben von ViNCENZ BRANDL. Brünn, 1885. 424.). - 28.: Garai Miklós, ifj. már 1387 tavaszán, Zsigmond koronázása (1387. III. 31.) után és Mária kiszabadítása (1387. VI. 4.) előtt, macsói bán. Ekkorra eső hadjárata idején viselt tisztségéről Zsigmond király későbbi okleveleiben (DL 8991, DL 9225, DF 265781) így: „tunc banus noster de Macho". - 32.: Treutel János 1383. VI. 2-án volt szörényi bánként (DL 6876), 1385. V. 17-én pedig báni címmel {„lohanne Treutul de Nevna bano", DL 7154) fordul elő. Ez utóbbi említés talán csupán egykori tisztségére utal (vö. DL 100211: „ac Stephanum wayvodam", 1385. V. 16-án, amikor Csáktornyai Lackfi István bizonyosan nem volt vajda, vagy pl. DL 7193: „Relatio domini Nicolai de Gara palatini." 1386. III. 26-án, amikor Garai Miklós a valóságban már régóta dalmát-horvát bán, és nem nádor), de a szörényi bánság relatív jelentéktelensége, az, hogy a szörényi bánt még akkor is ritkán említik méltóságsorokban, amikor a bánság biztos nincs megüresedve (vö. ENGEL P.: i. m. 32.; 538-540.), továbbá Treutel János 1375-76. évi hivatalviselésének rövidsége (uo.) 30