Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - HÍREK - Ölveti Gábor: A 8. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok / 79–81. o.
A 8. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI NAPOK 2001. szeptember 27-én Nyíregyházán a kétnapos rendezvény megnyitójára — alkalomhoz illően — a Megyeháza dísztermében népes közönség részvételével került sor. Először a levéltár két utóbbi évének kiadványait mutatták be a szerzők és szerkesztők. Követésre méltó Mizser Lajos példája, aki az eredményes kutatómunka érdekében románul is megtanult, és nyelvtudását alkalmazni is tudta a Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864-1866. évi helységnévtárában c. kötetének összeállításában. Érszegi Géza a Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban (1300-1525) c. okmánytár kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a Balogh István által összegyűjtött és átírt oklevélgyűjtemény kritikai kiadás. Néhány eredeti oklevelet a másolatok egybevetésével rekonstruáltak. Külön érdekesség az egész Magyarországot visszatükröző helynevek gazdagsága, az országos méltóságok, intézmények fellelhetősége. Konczné Nagy Zsuzsanna gyermekkorában Ibrányban élt, személyes kötődései is segítették a levéltári források feldolgozásában és a Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága (1945-1961) c. munkájának a megírásában. László Géza a Szabolcs vármegye 1848-1849-ben c. forrásválogatásával a két rendkívüli év változatos történéseinek dokumentumait tette közzé. Galambos Sándor Nyíregyháza testvérvárosa, Iserlohn közönségének rokonszenvéről számolt be a helyi sajtó cikkein keresztül Az 1848-1849-es szabadságharcunk német szemmel c. válogatásában. A bemutatott kiadványok sorát az előző évi levéltári napok előadásainak a szövegét közlő SzabolcsSzatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XV. kötete zárta. A részvevőket ezt követően Helmeczy László a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a megye három országgal határos és fontos szerepet tulajdonítanak a többoldalú kapcsolatok ápolásának. Ahogy a kiadványok népszerűsítése, úgy a helytörténeti pályázat eredményhirdetése is visszatérő eseménye a nyíregyházi rendezvénynek. Az idei legfeljebb annyiban tért el az előzőektől, hogy a pályázati felhívást a helyi levéltár, a főiskola, a múzeum, a megyei és a városi könyvtár a millenniumi év jegyében hirdette meg. 20 pályázó 22 pályaműve érkezett be, amelyek közül a tanulmány kategóriában Márkusné Bodnár Piroska, Néző István, Elek Tamás és különdíjasként Sajtos Szilárd, az adattár kategóriában pedig Fodor László, Világosi Ernőné és Pápai Szilvia díjazottakat köszöntötte Sallai Józsefe Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezetője, akinek alábbi gondolatát mindenképpen érdemes kiemelni: „A pályázók motivált emberek, akik szeretettel dolgoztak, munkáikkal érezni tanítanak és közösséget formálnak." Szintén hagyományos a levéltár példamutató kezdeményezése a Pro Archívo, azaz a Levéltárért cím alapítása és az azzal járó emléklap ünnepélyes átadása. Idén könyv- és iratadományozásáért Csető András, Fazekas Árpád, Pribula László és Rangoni Kár oly né, a Levéltári Esték rendezvénysorozat támogatásáért Bóbis Tibor, Győri Izabella, Pongó Béla, Tasnádi Csaba kapott emléklapot. A levéltári napok délelőtti programja két előadással folytatódott. Lakos János fölevéltáros, a Magyar Országos Levéltár c. főigazgatója, vezető szakfelügyelő a magyar levéltárügy 1950-es évekbeli alapkérdéseit foglalta össze. A korábbi bizalmas 79
