Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - MÉRLEG - Káli Csaba: ArchivNet: 20. századi történeti források – on–line: 1. évf. 1–4. sz., 2. évf. 1–5. sz. Szerkeszti a Magyar Országos Levéltár / 64–67. o.

A diplomáciatörténet egésze szempontjából is különleges „falat" Murber Ibolya: Az Észak-Epiruszi kérdés háttere. A görög-albán viszony alakulása az 1960-as években c. írása. Különlegessége abban áll, hogy magyar nagyköveti iratokból, tehát egy külső szem által láttatva tárja fel e konfliktus jellemző vonásait. A II. évf. 1-4. számaiban Tischler János, a 20. századi lengyel történelem kiváló kutatója valósággal kibérelte magának a rovatot és folytatásos „internet-regényként" adta közre dokumentumválogatásait a magyar-lengyel kapcsolatokról, néhány jellemző időkeresztmetszet alapján. Nem egészen érthető, — és ez nyilván nem a szerzőnek róható fel — hogy mint itt is, időnként a következő lapszámban megismétlődött ugyanaz a dokumentumközlés, pl. II. évf. 1. sz. és II. évf. 2. sz. (Legalábbis az archívumban fellelt számokban lapozgatva ez tapasztalható.) A diplomácia történetéhez majdnem hasonló népszerűségnek örvendett a Hétköznapi történetek elnevezésű blokk a 14 eddigi forrásközlésével. A rovat bevezető szövege szerint az idevágó „személyes jellegű" dokumentumok közreadásának célja a közelmúlt történelmének (kis)emberközeli bemutatása. Figyelmet érdemel Horváth Sándor hétköznapi története: Munkahelyi zaklatás és a lányanyák helyzete a Sztálin Vasműben címmel (II. évf. 1. sz.). Külön érdeme a forrásközlésnek, hogy a szerző szorgalmi feladatként képeket is mellékelt, ami a — kinyilvánított szerkesztői szándékokkal összhangban — az ArchivNet technikai-tartalmi továbbfejlesztésének egyik fő iránya lehet, belevéve a jövőben esetleg a mozgóképet is. Említést érdemel még Katona Csaba: „A mostani hidat a magyar nép demokrácia építette újjá és nem egy gróf." A Lánchíd újjáépítésének ideológiai háttere c. munkája, amelynek segítségével megfigyelhető, ahogy az új politikai rezsim keresi magának az új ideológiai szimbólumokat (I. évf. 3. sz.). De az említettek mellett nagyon jó még Koltai András: Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása c. közlése, amely a mikrotörténetírás egyik gyöngyszeme is lehetne (II. évf. 3. sz.). A hétköznapi, esendő ember képét rajzolja meg Csekő Ernő: Községi tanácsvezetők bukása az 50-es években — 4 kg zsír, 15 kg sertéshús vagy 30 kg kukorica miatt címet viselő „karcolatában" (II. évf. 5. sz.). Előbbihez képest csupán eggyel kevesebb közlést tudhat magáénak a nemes egyszerűséggel Politikának elnevezett rovat. Itt elsősorban olyan dokumentumok és kommentárjaik kaptak helyet, amelyek a hatalom gyakorlásának technikáit mutatják be, aktuális események kapcsán idézve fel egyes epizódokat Magyarország jelenkori történetéből. Az olvasó megbizonyosodhat: igazából nincs új a nap alatt. A napi politika aktualitásai kapcsán került az ArchivNet „lapjaira" Kurecskó Mihály: Egy ítélet háttere. Bárdossy László perének dokumentumai c. munkája (I. évf. 1. sz.). Különlegessége abban rejlik, hogy a szerző a dokumentumokban hivatkozott jogszabályi helyeket is közli, mindenki számára elérhetővé és egyúttal könnyebben megítélhetővé téve az verdiktet. Ugyancsak a napi eseményekből meríthetett ihletet S. Kosztricz Anna: Olimpia Magyarországon? c. közlése (II, évf. 2. sz.) Kevéssé ismert, hogy Budapest 1952-ben megpályázta az 1960. évi olimpia rendezési jogát. A bemutatott források az 1955-ben esedékes döntés előtti lázas politikai előkészületekbe nyújtanak bepillantást. A legjobb cím kategóriájában győztes is lehetne Pintér Tamás közlése: Egy MUKkanás. A Kormány őrség parancsnokának jelentése a Münnich Ferenc házánál 1957. március 15-én történt kődobálásról. (II. évf. 3. sz.) A cikk ezen kis történelmi szösszeneten keresztül rajzolja meg a régi-új hatalmi gépezet működésének elemeit. 66