Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Molnár András: Zala megye követei az 1825–1827. évi országgyűlésen / 51–63. o.
Ezekből tudjuk pl., hogy Deák Antal a rendek 1825. október 7-i kerületi ülésén Zala megye követutasítására hivatkozva indítványozta a név szerint is említett zalai királyi biztos, Amadé Antal gróf megbüntetését. 25 Egy hét múlva, október 14-én, a királyi biztosok törvénytelen eljárásáról szóló, ugyancsak a kerületi ülésen folytatott vitában Deák Antal — Széchenyi naplója szerint — a következőket mondta: „egynek-egynek megbocsátani méltányosnak találom; de azoknak, akik az alkotmány alappilléreit rendítették meg, lehetetlenség." 26 Másnap, 1825. október 15-én az alsótábla országos ülése tárgyalta a királyi biztosok megbüntetésére vonatkozó ellenzéki javaslatot. A többség itt a biztosok megbüntetése ellen nyilatkozott, í II. az uralkodóra kívánta bízni az elégtételt, így Deák Antal és követtársa kisebbségben maradt a törvényes büntetéshez következetesen ragaszkodó álláspontjával. 27 Csaknem két héttel később, 1825. október 27-én így jellemezte Deák Antal az országgyűlés tevékenységét és saját kilátásait az egyik zalai barátjához írott levelében: „Reális, igaz, tiszta gondolkozású ember, akit nem a mellékes tekintetek, hanem a hazának valóságos java vezérelne, itt kevés van. Olyan ember pedig, aki a diaetalis követeket egyesíteni, és így a gondolkodás módját egy pontra kormányozni tudná, egy sincs. Ez az oka annak, hogy sok levén a fő, különböző a gondolkozás, változó az indulat, különféle mellékes tekintetek az ösztönök, különféle ágakra is szakadnak a vélekedések. Sok ember akar szólni, és sok csak azt, amit már előtte megmondott más, viszonozza. Telik az idő, a dolog hátráltatik, és így előre nem haladunk. Emellett udvari ember is annyi van a követek között, hogy az ember csak hül bele, amikor némely tárgyban előadásaikat hallja. Nem sok jót várok én a diaetától! — fakadt ki barátja előtt Deák Antal. — Igaz, hogy minden sérelmünket, amelyek csak fájnak a hazának és a constitutiót megrázkódtatták, elejbe fogjuk Őfelségének terjeszteni, sőt némelyeket már terjesztettünk is, de azt halljuk távolról, hogy a resolutio nem igen kedvező fog lenni, mely utána következik. így fogunk járni a sóval, így a kereskedéssel, így más sérelmeinkkel, melyeknek előadásában a circulusok [kerületi ülések] most tanácskoznak, így lesz az adóval is. De nem is csuda, mikor a törvényhozó hatalomnak egy része, éspedig fele része maga a fejedelem, gondolni sem lehet, hogy az a maga hasznait elmellőzze, és a haza kívánságait teljesítse." 28 A rendek 1825. november 2-i kerületi ülésén az ifjúság nevelésének kérdése volt napirenden. Az ellenzéki követek itt általában véve a magyar nyelv elterjesztését, és a nevelési rendszer országgyűlési felügyeletét követelték. Deák Antal csatlakozva 2:1 Guzmics Izidor naplója. Adatok az 1825-ki országgyűlés történetéhez. Közli: VASZARY KOLOS. Győr, 1883. 45.; SZÍN, i. m. 2. köt. 623. (Fordítását közli Széchenyi István: Napló. Vál., szerk. stb.: OLTVÁNYI AMBRUS. Bp., 1982. 406.) Horváth Mihály állítását, hogy tudniillik a zalai követek, Deák Antal és Szegedy Ferenc „megneveztetni s vád alá fogatni indítványoztuk mindazon »hazaárulókat«, kik a fejedelmet tévútra vezették" (1. köt. 155.), az egykorú források nem támasztják alá. 26 SZÍN, i. m. 2. köt. 631. Fordítását közli: SZÉCHENYI I.: i. m. 412. 27 Guzmics-napló, i. m. 62.; Vö.: Országgyűlési napló 1825/1827. Felséges Első Ferentz austriai császár Magyar- és Csehország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben. Szent Mihály havának Il-dik napjára rendeltetett magyar országgyűlésének jegyzőkönyve. Pozsony, 1825. 1. köt. 139. 2li Zalamegye, 1889. március 10. (10. sz. ) 1. Deák Antal levele Háczky Ferenchez. Pozsony, 1825. október 27. 58
