Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Sz. Simon Éva: Zsidó epizód az "oszmán válság" idején: "kira-gyilkosság" a szultáni szerájban / 40–50. o.

manipuláló — kira törvényes megöletésére fetvát követelt. A visszautasítás után másnap, április elsején — épp a zsidó pászka napján — a divánba betörve a szultántól kívánták sérelmük orvoslását és a kira meggyilkolását.

45 A másik nézetet a mintegy száz évvel később élt Naima (1655 k.—1716) képviseli és ezt vette át az Encyciopaedia Judaica is. Eszerint a kira túl nagy befolyásra tett szert a háremen belül és visszaéléseket követett el. A belső embereket megvesztegetve próbált kegyeltjeinek magas posztokat biztosítani. Szelánikitől eltérően Naima megjegyzi azt is, hogy a zsidó nő halálát egy magas hivatali kinevezésbe való beavatkozás okozta.

46 Az SELÁNIKÍ, M. E.: i. m. 854. Az eseményeket a kortárs krónikás így adta elő: ,Amikor a nemes ramazan hónap második harmadában a nagy és magas méltóságú szerdár Ibrahim pasa — a mindenható magasságos Isten növelje az ő dicsőségét — őméltósága a győzedelmes hadjáratból visszatért, azt a deftert amelyben a bölükök népének az a része volt megnevezve, akik az 1008. év első negyedének a zsoldját Belgrádban vették fel és az állam oszlopainak régóta a régi törvény szerinti dzsizje és birka adó defteréit a bal oldali uiufedzsik agája. Frenk Mehmed aga által a magas küszöbhöz elküldte. A boldogságos Portán korábban a szpáhik csoportja erőszakosan és zajongva a második negyedév zsoldját követelte. A mandeler aga [a hátralékos zsoldokat kezelő tisztviselő] Ali aga házában sorjában a názir, a hivatalnokok és az írnokok a zsoldnak a felét aranyban, a másik felét akcséban kiosztották és odaadták. Amikor a szolgálati defterek szétosztásához értek és a hadinép a defteréinek számát meghallotta és megtudta, hogy milyenek, nyilvánvaló lett számára, hogy a jó deftereket a nemesek és ájánok között drágán eladták. [?] A nagy tömeg pénteken a pasa őnagysága kapujába érkező Mehmed agát körülfogta és ezt mondta: < Mi lett az általad hozott defterekkel

7 A belső agáknak és asszonyoknak adattak át

7 A szolgálatokat mi végeztük el, a hadjáratban mi viseltük a nehézségeket. Minket így megszégyenítettetek. Az általatok adott zsold akcsejét ló és fegyver vásárlásra nem fogadják el. Nyissátok ki a szemeteket! Ez az igaz hír és a helyzetünket ismerjük. > Zajongással és erőszakosan néhány ezer szpáhi [...] felvonult és a sejhüliszlám és mufti, a bölcsek bölcse Mevlana Szunullah Efendi őnagyságához érve ezt mondta: < Ezen a rossz és nem kelendő akcsén, amit nekünk zsoldként adtak, törvényes-e élelmiszert vennünk?> Ezt válaszolta:< Nem. > A szpáhik: < A zsidó kira asszony bérelte a vámokat, ez a rossz akcse amit nekünk adtak, onnan származik. Mi megöljük őt. > mondván fetvát követeltek. Azt a választ kapták, hogy: < A zimmik megölése a vallásjog szerint törvénytelen, de a városból vezettessenek ki, ne maradjanak, menjenek. > Ezután még néhány lázító és gonosz kérkedve sok csalfa és izgatott szót szólt. < Gyerünk, Írjatok egy kérvényt és hozzátok ide. hogy mi a ti akaratotok, azt én a boldogságos Padisah őfelségének megmutatom, hogy nagyúri parancsot és választ adjon. > de nem vigasztalódtak. Azon a helyen megesküdtek és erősen szövetséget kötöttek, hogy szombat hajnalban nagy gyülekezéssel Hali! pasa őnagysága kapujába jönnek. A magas divánba be nem engedtetvén: < Kétségkívül a kira asszony kezébe jutottak a szolgálati defterek, ezt ne engedjük, a térre kell vinni! > mondván erősen megvetették a lábukat. A világot védelmező boldogságos padisahnak gonoszat akarnak és összegyűlésük és szándékuk elő lett terjesztve" NAIMA, MUSTAFA: Tarih-i Naima. I. köt. 230. Az eseményeket csak forrásokból ismerő, feltehetően elsősorban a kortárs Haszánbejzáde (7-1636/37) müvét felhasználó krónikás a következőképp írta le a történteket: ,A különös történetek egyike, hogy Isztambulban a kira néven ismert idős zsidó asszony a hárem asszonyainak közbenjárásával kiemelkedővé és híressé vált. Az említett asszony a korrupció kötelével minden ügybe beleavatkozott és sok magas hivatalt osztogatva, megvesztegetéssel az ostoba udvari népet félrevezette és a világ dolgait felforgatta. A szpáhik népe összegyűlt és fellázadt. Amikor a nevezett átkozott bűnöst keresték, a kajmakám Halil pasa félelemmel azt mondta, hogy ez árt a törvénynek és lehetséges, hogy magát a kalifátus gyöngyszemének kagylóját, a valide szultánt is sérti. A csaus basit, Kazgandzsi-zádét elküldte, a zsidók lakhelyére rátörve őt és fiait elfogatta. Amikor a vezír elé vitték, rögtön a divánháne lépcsőjén rávetették magukat, a türelmetlen szpáhik csapata az asszonyra és fiaira kardot rántott és feldarabolta. Gonosz tetemeiket a lóversenytéren hagyták." Az eset nem volt előzmények nélküli. 1598 áprilisában a fentiekhez hasonlóan egy megvesztegetési ügybe való beavatkozása okozta Hadim Haszán pasa nagyvezír (1597-1598) bukását. DANISMEND, I. H.: i. m. 186. Ugyancsak a 16. sz. végéről szolgáltat példát az Oszmán Birodalmat átszövő korrupcióra az az irathamisítási ügy, amelynek részleteit Fodor Pál hozta nyilvánosságra. FODOR PÁL: Korrupció az Oszmán Birodalomban. (Egy 47