Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - DOKUMENTUM - Molnár Antal: A váradi püspökség a 17. században a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében / 23–40. o.
prépostság) mellett a váradi püspökség jószágaiból fokozatosan növekvő adókhoz jutottak, a püspökség jövedelmei nagyjából megegyeztek a déli hódoltsági egyházmegyék (Pécs, Csanád) bevételeivel. Rozsnyai János, a püspökség Pest megyei falvainak egykori árendátora szerint csak a török területen fekvő birtokok után származott jövedelem, ő maga tíz éven át évi 200 forintot és két kis török szőnyeget szolgáltatott fel a püspöknek. Az éves bevétel 1648-tól 1659-ig 250-300 magyar forint körül mozgott, ezt követően ismét 150-200 forintra zuhant vissza. Ebben az időszakban a tiszántúli falvak is nyilvánvalóan szolgáltattak némi adót, hiszen Vanoviczy saját állítása szerint maga szedte be ezeket, ami az egyháziaknak a birtokigazgatásban és adószedésben betöltött szerepéhez újabb érdekes adalékként szolgál. 48 A hódoltsági adóztatás hatékonyságának általánosan megfigyelhető javulását igazolja, hogy a következő évtizedekben a jövedelem is jelentős mértékben megugrott: 1677-ben Sámbár és Szentiványi 1000-2000 forintra becsülte a püspököknek a török alatti falvaikból származó adóját. 49 Nyilván a háborús idők közeledtével magyarázható, hogy ez az összeg az 1680-as évek elején ismét 600 forintra esett vissza. 50 Függelék 51 TANÚVALLOMÁSOK A VÁRADI PÜSPÖKSÉGRŐL 1. Rozsnyai János vallomása a váradi püspökségről Bécs, 1648. november 24. Ad primum respondit. Scio civitatem Varadinensem esse in Hungária superiori ultra Tibiscum tluvium, non scio bene cuius situs, qualitatis et magnitudinis sit, seu quot confletur domibus. Scio tamen quod sit civitas magna, et quod habeat magnam arcem, in qua etiam arcé erat 52 ecclesia cathedralis, quae fűit destructa, et ex ea facta fuerunt propugnacula. Tam arx, quam civitas sünt munitissimae, et olim se defenderunt adversus Turcas. Inhabitatur a christifidelibus, non tamen catholicis, nisi valde paucis, quibus etiam nullatenus permittitur exercitium catholicum publicum, sed dumtaxat occulte faciunt. Reliqui fere omnes habitatores sünt haeretici, et potissimum calvinistae. Subiacet in temporalibus dominio principis Transilvaniae, qui propterea vocatur et titulum habét partium regni Hungáriáé dominus. De causa scientiae, quia ego sum practicus istarum rerum, et tracto cum personis, quae inde veniunt, et narrant ista. Ad 2 m respondit. Ecclesia cathedralis erat olim in arcé praedicta, et fuerat fundata a Sancto Ladislao rege Hungáriáé, sed tempore Betlemi 53 fűit destructa pro maiori parte, et tempore Ragodi 54 fűit penitus dissipata usque ad fundamenta et sepulturas inclusive, nescio sub qua invocatione erat ecclesia praedicta, et de causa scientiae, quia audivi a pluribus supradicta referentibus et confirmantibus. w Vö. Rozsnyai, Vanoviczy és Nagymihályi vallomásait a függelékben. 49 A folyamatra: SZAKÁLY F.: Magyar adóztatás, i. m. 259-301. Hasonló nagymérvű jövedelem-emelkedést figyelhetünk meg a pécsi püspökök adóztatásában is. MOLNÁR A.: Jezsuiták, i. m. 249-250. *' Gribóczy János és Sámbár Mátyás vallomásai (1682) 51 Az alábbiakban a jegyzőkönyvekből kiemelve a legtartalmasabbnak ítélt öt egyházmegyei vallomást teszem közzé. A tanúk megidézésekor használatos bevezető formulát és a jelöltekről tett vallomások szövegét elhagyom, de a záradékot közlöm a tanúk aláírásával. 32 Alatta áthúzva: est 53 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) 54 1. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630-1648) 34
