Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 4. szám - Süttő Szilárd: Adalékok a 14–15. századi magyar világi archontológiához, különösen az 1384–1387. évekhez / 28–39. o.

ipso alienato et eodem nobis [Bebek Imre beszél] dato secundum series litterarum nostrarum prorogatoriarum diversis módis ventilandó". - 8-9.: 1386 tavaszán nincs országbírói vacantia: Bebek Imre országbíró 1386 januárjától folyamatosan fungál, 1. 1386. II. 4. (DL 42390); továbbá 1386. III. 14. előtt, valamint 1386. III. 28-án és azután is („congruis diebus") ő az országbíró (DL 2336); 1386. IV. 2-án eredetiben (DF 220035), 1386. IV. 7-én tartalmi átírásban fennmaradt (DF 201067) oklevelet ad ki. Az üresedésre utaló három méltóságsor, Amelyek közül az utolsó (1386. IV. 23., DL 7204) már az Engel által Bebek Imre második hivatalviselésének mondott országbíróskodásra őáltala hozott adatok közül az elsővel (1386. IV. 10., DL 89535) is ellentmondásban áll, a kancellária zavarával állhat összefüggésben; erre utal, hogy a három közül az első kettő (DL 7175, és ugyanígy a vele egy napról keltezett DL 7193 is, vö. az 548. oldalhoz írtakat) az annus regni-t is rosszul, vagyis a megelőző és elkövetkező praxistól eltérően adja meg. Vö. a 18. oldalhoz írtakkal, ahol ezen méltóságsorok a szlavón bánság tényleges állapotát sem fedik. - 13.: Losonci László 1385. IX. 17-én még vajdai címmel fordul elő Mária királynő oklevelében: ..magnifici viri Ladislai wayuode" (DF 280246). - 13.: Mivel idősebb Losonci (Dezsőfi) László 1386 februártól szeptemberig szlavón bánként ad ki okleveleket (1. a 18. oldalhoz írtakat), László erdélyi vajda intitulatio-ja 1386. VIII. 19-én pedig a következőképp hangzik: „Nos, Ladislaus, woyvoda Transsihanus et comes de Zolnuk'' (DF 255012), feltételezhető, hogy 1386-ban, augusztusig (1386. VIII. 22-én Zsigmond brandenburgi őrgróf temesi és csanádi ispánná nevezi ki, 1. Krassó vármegye története. írta: PESTY FRIGYES. III. kötet. Oklevéltár [1230-1518.] Bp., 1882. [a továbbiakban: Krassó, i. m. III.] 164.), nem az idősebb, hanem az ifjabb Losonci (Tamás fia István fia:) László volt az erdélyi vajda (aki 1386. I. 24-én még csak besztercei várnagy, 1. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez.. I. kötet: 1214-1457., szerk.: VARJÚ ELEMÉR, Bp., 1908. [a továbbiakban: Bánffy, i. m. I.] 378., 379.). A fentieknek csak látszólag mond ellent, hogy Zsigmond 1386. VI. 1 -érői keltezett oklevele Losonci Dezsőfi Lászlót nevezi vajdának {Bánffy, i. m. I. 385-386.): ez utóbbi oklevél budai keltezése, birtokjogokat is érintő tartalma, valamint a szlavón báni cím elmaradása egyaránt arra utalnak, hogy az irat antedatált, ahol a keltezés kizárólagos funkciója a bennfoglalt birtokjogok érvényességének időhöz, méghozzá minél korábbi időhöz kötése, és így az 1386 júniusi hivatalviselési viszonyok tekintetében forrásértéke nem konkurrálhat a részben hiteleshelyi jelentésekkel megerősített bírósági kiadványok tanúságával. - 14.: Kusalyi Jakcs Mihály és László 1441. III. 2-án már volt erdélyi vajdák {.fidelium nostrorum, magnificorum Michaelis et Ladislai Jakch de Kwsal, pridem waywodarum partium nostrarum Transsilvanarum", DL 27303). - 18.: Bebek Imre 1386 tavaszán országbíró volt. nem szlavón bán; a kérdéses időből (III. 26.-IV. 23.) országbírói említése és oklevele több is fennmaradt, szlavón báni egy sem; a két méltóságsor hibás, 1. a 8-9. oldalhoz írtakat. Szlavón bán ekkor idősebb Losonci (Dezsőfi) László, 1. lejjebb. - 18.: Idősebb Losonci (Dezsőfi) László 1386-ban, legalábbis februártól szeptemberig, szlavón bán. Az ifjabb Losonci László 1388. X. 11-i, szlavón bánként kiadott oklevele (DL 100235) szerint a felperes fél „exhibuit nobis quasdam trés litteras, unam domini Ladizlai de predicta Lossonch, pridem similiter regni Sclavonie báni, fratris nostri proclamatoriam, et aliam capituli ecclesie Chasmensis super ipsa proclamatione rescriptionalem, tertiam verő dicti domini báni iudicialem, omnes in anno Domini Mmo CCCmo LXXXmo sexto confectas". 1386. II. 16-án már "in figura iudicii ipsius domini báni" jelent meg a felperesek ügyvédje. Idősebb Losonci Lászlónak ezen jelzet alatt négy szlavón báni oklevele található tartalmi átírásban: 1386. II. 16. utánról, 1386. IV. 4. utánról, 1386. VI. 17. utánról és 1386. IX. 3-áról. - 18.: A szlavón bánként 1387. V. 6-ától kimutatható Mikcsfi Ákos előtt, 1386 novemberénél nem korábban és legkésőbb 1387 májusáig ifjabb (Tamás fia István fia:) Losonci László áll Szlavónia élén szlavón báni, illetve főkapitányi címmel. Zsigmond szlavón bánnak még Magyarország capitaneus-a és antecessor-akéní nevezte ki: „dicto dominó Ladizlao Bano, pro tuicione Regni nostri Sclauonie, cum sua dumtaxat gente panta [sic! pauca helyett], per nos protunc vti 29