Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - HÍREK - Káli Csaba: A fondjegyzékszerkesztés dilemmái / 89–90. o.
A záróelőadást Bana József igazgató és Borbély János levéltáros tartották meg Győr Megyei Jogú Város Levéltárából: Egy városi fondjegyzék készítésének tapasztalatai címmel. A városi levéltár 1993. november 1-jei megalakulása után az első feladat a megyei levéltárból átkerülő anyag leválasztása volt. Mivel nem álltak rendelkezésre analógiák egy városi levéltár fondjegyzékének mibenlétére, ezért a készítők — élve a lehetőséggel — egy racionális, a levéltárban őrzött iratok sajátosságának leginkább megfelelő rendszert alkottak, amelynek újdonsága, hogy a fond megnevezése után annak történetére, kutathatóságára, nemkülönben a segédletek meglétére és milyenségére vonatkozóan is kapunk viszonylag bő tájékoztatást. Az előadópáros másik tagja, Borbély János külön is kiemelte a nyilvántartások és a számítógép kapcsolatának fontosságát és a náluk e téren alkalmazott gyakorlatot. A kérdéses fondjegyzék nyomtatásban is megjelent a Városi Levéltári Füzetek 1999. évi 2. számában. Az előadások utáni vitában a hallgatóság köréből többen is kifejtették álláspontjukat a témával kapcsolatban. Elsőként Tilcsik György a Vas Megyei Levéltár igazgatója osztotta meg véleményét a kollégákkal. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy hová sorolunk be egy fondot, hanem egy precíz revízió, rendezés és segédletekkel való ellátás után kell azt regisztrálni, amelynek nyilvántartását —- a nyilvánosságot is biztosító — számítógépes programmal kell biztosítani. Kitért arra, hogy a különböző nyilvános és nem nyilvános jegyzékek számítógépes verziójában a fondjegyzék a jövőben feloldódhat, hagyományos értelemben meg is szűnhet. Bariska István a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának vezetője az alulról építkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte megengedhető kell, hogy legyen az új fondjegyzéken belül a rugalmasság egyazon szintek különböző kezelését illetően. Emlékeztetett arra, hogy egy megyei levéltárban a települések levéltárait őrizzük, amely jó, ha tükröződik az egyébként is relatív jelentőségű fondjegyzékben. A rendezvény szinte minden előadójához és hozzászólójához hasonlóan, ő is kitért a számítógépes nyilvántartások kutatóbaráttá formálására, valamint az MSZMP-archívumok egybentartásának szakmailag indokolt voltára. A hozzászólások sorát Dominkovits Péter zárta, aki a témától némileg független, de a szakma egészét érintő problémára hívta fel a nyilvánosság figyelmét. A soproni főlevéltáros vélhetően mindnyájunk egyetértésével találkozó és pártolandó gondolata szerint méltányos lenne, ha a köztisztviselők és a pedagógusok után — többek között — a közgyűjteményi szakmacsoportba tartozók is részesedhetnének a kedvezményes, kormányzati eszközökkel támogatott (otthoni) számítógéphez jutási lehetőségekből. A „szekciónap" résztvevői a délután folyamán megtekintették a közeli Bozsok községben lévő Sibrik-kastélyt. Az épületről és lakóiról Bajzik Zsolt szombathelyi levéltáros tartott előadást, majd végigkalauzolta a társaságot azon az általa rendezett kiállításon, amely az egykori tulajdonos, ver ebi Végh Gyula készítette rajzok segítségével elevenítette fel a kastély és annak kisajátítása előtti utolsó lakójának életét. A kitartóbbak ezt követően még ellátogattak a szomszédos Velem község fölött magasodó Szent Vid kápolnához, ahol Bariska István mutatta be röviden a több ezer évvel ezelőtt itt létezett virágzó település történetét és régészeti maradványait. Káli Csaba 90
