Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Szögi László: A magyar levéltárak nemzetközi regionális együttműködése / 48–55. o.
A levéltárosok cserealapon történő kiküldését a következő feltételekkel lehet megszervezni. Kezdetben két hét, siker esetén akár egy hónapos időtartamra küldjünk a fenti országokba 2-2 levéltárost, illetve fogadjunk onnan hasonló számban kollégákat. A szállást ingyenesen minden esetben a fogadó fél biztosítaná, a mi esetünkben a hazai levéltárak vendégszobáiban (ehhez kellene a fogadó levéltárak beleegyezése). A fogadó fél előre egyeztetett, igény szerinti programot szervez az érkezők részére: 3-5 levéltár meglátogatása, ott szakmai vezetés és konzultáció, igény szerint kutatási lehetőség biztosítása. Az utazási költséget minden esetben a küldő fél fizeti. Esetleges szerény napidíjat vállalhat a fogadó fél, ha ezt az MLE pl. saját bevételei terhére vállalja. E javaslattal fordulhatnánk írásban a társegyesülethez és a megvalósításról szerződést írhatnánk alá. Ennek alapján 2003 elejétől 2-3 országgal bizonyosan megkezdődhet e csere megvalósítása. A nemzetközi kapcsolat más formája lehet külföldi egyesületekkel közös rendezvény szervezése, erre legutóbb az osztrák kollégák tettek javaslatot. Ennek eredménye lehet közös konferenciakötet, vagy akár közös forráskiadvány kiadása. E javaslatokat támogatni kell, de csak úgy, ha konkrét hazai levéltár lesz egy ilyen közös rendezvény hazai felelőse, mert az egyesület ehhez csak támogatást tud szerezni, de saját apparátusa elégtelen egy ilyen feladat megszervezésére. Itt kell megjegyeznem, hogy az egyesület lehetőségei korlátozottak, tehát évenként csak korlátozott számú akció, csere és rendezvény megszervezéseit szabad vállalnia, különben belebukhat kezdeményezéseibe. Bizonyos, hogy így is csak néhány aktív és lelkes tag áldozatvállalásán múlik a rendezvények sikere. A nemzetközi kapcsolatok működtetésének feltételei Az előbb felsorolt kapcsolatok szervezése nem olcsó dolog. Jelentős utazási, szállás- és egyéb jellegű költségek merülhetnek fel. Ennek anyagi feltételét elsősorban az NKA levéltári pályázataiból, minisztériumi támogatásból, és csak kis mértékben saját bevételeinkből kell megteremteni. Az egyes hazai levéltáraknak saját vendégszobáikban meghatározott időt kellene biztosítania a csereakciókhoz. Ennek időbeli egyeztetése bizonyosan nagy gondot fog okozni, de megvalósítható. A vendégek számára a magyar levéltári kiadványokból ajándék példányokat kell biztosítani, és főleg mielőbb el kellene készíteni a magyar levéltárakat bemutató rövid angol és német nyelvű ismertetőket. A talán legnagyobb problémát azon kollégák megtalálása jelenti, akik szívesen és intenzíven tudnak részt venni a nemzetközi kapcsolatok szervezésében. Az idegen nyelv tudásáról készült már felmérésünk, de e viszonylag bő névsor azonnal szűkül, amikor konkrét feladatok merülnek fel egy-egy alkalommal. Úgy vélem, a jövőben összességében nagyobbak lesznek a lehetőségeink annál, aminek megvalósítására képesek vagyunk. Arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb arányban tudjunk élni a felmerülő lehetőségekkel és valódi tartalommal töltsük meg azokat. 55
