Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 3. szám - Latorczai Csaba: Iratkezelési gyakorlat a katolikus egyházban / 19–23. o.

3. Történelmi levéltár.

5 Ez a levéltár tekinthető a szó klasszikus értelmében vett levéltárnak.

6 A levéltári kutathatóság csak az itt őrzött iratokra vonatkozik.

7 A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30. §. (1) bekezdése és a 31. §-a tehát igazából csak a történelmi levéltárra vonatkozik, ily módon csak az egyházmegyei történelmi levéltár tekinthető nyilvános magánlevéltárként közgyűjteménynek, és részesíthető állami költségvetési támogatásban.

8 gonddal azokat az okiratokat, amelyeket titokban kell őrizni. — Ilyen okmányok: titkos házassági akadály alól belső fórumon adott felmentés, titkos házasságok anyakönyve, figyelmeztetések, dorgálások stb. 2. §. Évente semmisítsék meg azoknak az erkölccsel kapcsolatos büntető ügyeknek az iratait, melyeknek vádlottai meghaltak, vagy amelyeknek elmarasztaló ítélettel való lezárása óta már tíz év eltelt; de meg kell őrizni ezeknek rövid összefoglalását és a perdöntő ítélet szövegét. 490. kán. 1 § A titkos levéltárhoz csak a püspöknek legyen kulcsa. 2. § Széküresedés idején a titkos levéltárat vagy szekrényt csak valódi szükség esetén, maga az egyházmegyei kormányzó nyithatja ki. 3. § A titkos levéltárból vagy szekrényből ne vigyenek el okmányokat. 5 491. kán. 2. § Gondoskodjék a megyéspüspök arról is, hogy az egyházmegyében legyen történelmi levéltár, a történelmi értékű okmányokat abban őrizzék gondosan, módszeresen elrendezve. 6 Megjegyzendő, hogy a történelmi levéltár esetében a CIC kizárólagosan az archívum kifejezést használja. 7 L.: 491. kán. 3. § Az 1. és 2. §-ban említett iratok és okmányok megtekintésével vagy kivitelével kapcsolatban a megyéspüspök által megállapított szabályokat kell követni. — A magyar gyakorlatban elterjedt szabályozás szerint az engedélyt bizonyos esetekben a megyéspüspök, máskor az általános helynök vagy az irodaigazgató adja meg. 491. kán. 1. §. A megyéspíispöknek legyen gondja arra, hogy a területén lévő székesegyházak, társasegyházak, plébánia-, és egyéb templomok levéltárainak iratait és okmányait gondosan őrizzék, és készítsenek róluk két példányban leltárt vagy kimutatást; ennek egyik példányát a saját levéltárukban, a másikat az egyházmegyei levéltárban kell őrizni. 2. §. Gondoskodjék a megyéspüspök arról is, hogy az egyházmegyében legyen történelmi levéltár, a történelmi értékű okmányokat abban őrizzék gondosan, módszeresen elrendezve. 8 30. § (1) Az a természetes személy, továbbá az a nem közfeladatot ellátó szerv, amely a tulajdonában vagy birtokában lévő maradandó értékű iratainak tartós megőrzése céljából levéltárat létesít vagy tart fenn, és vállalja a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítését, a Magyar Országos Levéltárnál kezdeményezheti levéltárának nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzését. A nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzést — a Magyar Országos Levéltár javaslatára — a nemzeti kulturális örökség minisztere engedélyezi. (2) A nyilvános magánlevéltár levéltári anyagának jegyzékét — nyilvántartás céljából — a Magyar Országos Levéltárnak átadja; levéltári anyagának kezelésére és őrzésére a közlevéltárak számára előírt szabályokat alkalmazza; levéltári anyagából a közlevéltárakra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatást nyújt, adatokat szolgáltat, iratokat kölcsönöz és anyagában — saját szabályzata szerint — a kutatást ingyenesen lehetővé teszi. 31. § (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, az illetékes egyházi levéltár azonban gyüjtheti az egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény köziratnak minősülő levéltári anyagát is. (2) A nemzeti kulturális örökség minisztere engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagának az illetékes hazai egyházi levéltárban, más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója az anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi. Az állami költségvetési támogatást illetően a következő rendelkezések az irányadók: 1997. évi CXXIV. törvény 8. § (1) Az egyházakat megillető normatív állami hozzájárulást és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatást, a felsőoktatási intézmények és a közgyűjtemények támogatását az ágazat szerint illetékes minisztérium költségvetésében kell megtervezni, és az éves költségvetési törvény előírásai szerint folyósítani. Az 1997. évi CXL törvénnyel módosított 1995. évi LXVI. törvény 34/C. §. (1) A nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatására szolgáló költségvetési előirányzatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezeti kezelésű előirányzataként kell évente meghatározni. Tehát, állami költségvetési támogatás csak azokat az egyházi levéltárakat illetik meg, melyek nyilvános magánlevéltárként közgyűjteménynek minősülnek. Az egyházi fenntartású nem közgyűjteménynek minősülő levéltárak 20