Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 1. szám - Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján / 10–22. o.

A jó minőségű selyemszövetek sokszor önálló felsőruhaként, sokszor pedig a suba külső anyagaként jelennek meg. Tabittal bevont — ez valamiféle fémszállal átszőtt selymet jelent — Térjék Márta nyestbélésü subája, Sárkány Margit subái között pedig damaszt, taft és bársony felületű egyaránt szerepel. Egyébként Sárkány Margit ruhatára volt a leggazdagabb: egy vörös bársony szegélyű zöld damaszt, egy fekete bársony szegélyű rózsaszínű taft, egy fekete bársony szegélyű zöld taft, egy vörös bársony szegélyű aranyszínű tabit, egy fekete bársony szegélyű vörös itáliai szövet és egy fekete bársony szegélyű fehér damaszt ruha szerepel a kelengyében más értékes darabok között. A bársony, a damaszt, az atlasz, a tabit, a taft és a tarzolán anyagok ismerősek egyébként a késö-középkor-koraújkor öltözködésében az egykorú ingóságjegyzékekböl az egész korabeli Dunántúlon."

9 Ami a felsőruhák színét illeti, a mai ízlés szerint egymáshoz nem illő élénk színek uralják a nemesség öltözködését. Megjegyzendő, hogy a kor polgári viseletét ugyanekkor a fekete, barna és sötétkék színek jellemzik/ 3. Ékszerek Összefoglaló néven ornamenta, szinte mindig muliebria jelzővel. Az általánosságban említett res argenteae, aureae alatt is valószínűleg többnyire ékszerek értendők. Az ékszer személyes viseleti tárgy, de mivel nagyrészt értékes nemesfémbői készült, a reprezentáció és az értékmegőrzés eszköze is. Az ingóvagyon azonnal felhasználható része, szükség esetén értékesíthető, elzálogosítható — ez utóbbiról sok oklevelünk tanúskodik. Leggyakoribb ékszer a nyaklánc és a gyűrű. Sárkány Margit hozományában egy 25 aranyból (valószínűleg érméből) álló lánc (catena) és 6 aranygyűrű volt. Sárkány Jánosné Bánffy Petronellától a saját keszthelyi házában tartott esküvőjén raboltak el két, több, mint hatvan forint értékű aranygyűrűt.

jl Batthyány Perpetuának 300 forint értékű arany nyaklánca volt (torques sive cathena aurea). Bánjfy Margit hitbéréhez és jegyajándékához is tartozott egy aranylánc (torques), valamint értékes köves gyűrűk (lapides preciosi anuli). Ugyanilyen ékszereket perel Bánffy István felesége, Guti Ország Magdolna Keglevics Pétertől 1543-ban. Az ékszer is öröklődött nemzedékről-nemzedékre, a régészeti anyagban temetőkben nem, csak telepen és kincsleletekben fordul elő. A középbirtokos nemesek által lakott Nagyvázsonyhoz közeli Csepely falu ásatási leleteiből került elő aranygyűrű.

32 A tolnai kincsleletben pedig, ami szintén a köznemességhez köthető, aranyozott ezüst övkapcsok, övveretek, lánc, kontytűk, csüngők és ruhakapcsok voltak.'" Ez utóbbiak okleveleinkben is előfordulnak: Batthyány Perpetuának négy pár aranyozott ezüst ruhakapcsolója volt (pária fibulariim argentearum deauratarum magnarum), Török Andrásné Borbála asszonytól pedig hét pár aranyozott ezüst kapcsot raboltak el (fibularum seu monilhim argentearum auratarum pária magna septem). 29 Pl. DOMINKOVITS PÉTER: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából. Sopron, 1996. M SZENDEK.: i. m. 80-81. " BlLKEi i.: A zalavári és kapornaki, i. m. 79. nr. 130. ,2 KOVAL0VSZK.Y JÚLIA: Ásatások Csepelyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 8. (1969) 235252. :,:

" LOVAG ZSUZSA-NÉMETH ANNAMÁRIA: A tolnai XVI. századi kincslelet. Fólia Archaeologica, 25. (1974) 16