Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Majtényi György–Seres Attila: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései / 34–43. o.

határozatával, mely leállította a még a XX. kongresszuson meghirdetett desztalinizációs folyamatot, másrészt újra meghirdette a kapitalista országokkal szembeni gazdasági versenyt. Magyarországon, mint már említettük, a nehéziparnak kiemelt jelentőséget tulajdonító struktúrafejlesztési koncepciók, részben külpolitikai kötöttségekkel is magyarázhatók. Ettől az időszaktól kezdve ismét növekedett az ipari, és ezen belül is a nehézipari beruházások aránya. A nehézipar fejlesztése, a hadi potenciál növelése ezúttal is a két tábor közötti diplomáciai feszültségek hatására történt. 1959 végén fogadták el a KGST alapokmányát,

21 ami kiteljesítette a Tanács intézményrendszerét. 1958 végétől, 1959 elejétől erősödő centralizációs törekvések figyelhetőek meg a magyarországi KGST-szervezet irányításában. A magyar kormányszervek mellett működő KGST-intézmények szervezete 1959-ben alakult ki későbbi formájában. Februárban a Titkárság elé terjesztették a párt Aliamgazdasági Osztályának javaslatát "szűk körű állami kollégium felállításáról", mely a "külföldi kereskedelmi kapcsolatok elvi irányításával és koordinálásával" foglalkozott volna. A Titkárság a kérdést ekkor a Politikai Bizottság elé utalta.

22 Végül a Minisztertanács ülésén határoztak a magyar KGST-szervek munkáját felügyelő központi bizottság, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága (NGKB) megalakításáról. E szerv gyakorlatilag a kormány mellett működött, elnöki tisztét a minisztertanács elnökhelyettese látta el. (A párhuzamosság azonban továbbra sem szűnt meg a központi KGST-szervek és a minisztériumok működésében). A továbbiakban e bizottság nevezte ki az állandó kormány-bizottságokat. Ezek mellett az ország nemzetközi gazdasági kötelezettségeivel kapcsolatos hazai feladatokat továbbra is az egyes gazdasági minisztériumok, főhatóságok keretein belül működő főosztályok koordinálták. Az NGKB titkársági feladatainak ellátása a Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának feladata lett.

23 A Bizottság titkárságának a feladatait később a tervhivatalon belül működő Nemzetközi Együttműködési Főosztály kapta meg.

24 Azokban az időszakokban, amikor a két politikai és gazdasági rendszer szembenállását hangsúlyozó politika hatására felerősödtek a Tanácson belüli autarkiás törekvések, Magyarországon növekedett a központi KGST-szervek gazdaságpolitikai befolyása. 1962-ben — még mindig az intézményi centralizáció, a gazdasági tervek összehangolásának a jegyében

25 — létrehozták a KGST csúcsszervét a Végrehajtó Bizottságot (ezzel egyidejűleg újabb bizottságokat alakították s átalakították a Titkárság szervezetét is). 1962-re készült el a tagállamok feladatait részletező hosszú távú. húsz éves terv. A gazdasági növekedés fokozását szorgalmazta a tanács-országok gazdasági terveinek egyeztetése is. A termelés növelése és a gazdasági integráció jegyében Magyarországon is hozzáláttak a tizenöt-húsz éves távlati tervek kidolgozásához.

26 A Tanácson belüli, a korábbinál erőteljesebb gazdasági együttműködés hatására egyre kevésbé volt szempont, hogy hazai forrásból milyen mértékben lehet kielégíteni 21 MOLXIX-A-90. KGST-ülések jegyzőkönyvei 1949-1954. 1/6. 2 MOL M-KS-288. f. 7/44. ö. e. Jegyzőkönyv a Titkárság 1959. február 13-ai üléséről. 23 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3041/1959. sz. határozata. MOL XIX-A-83-a 185. d. 24 Az Országos Ten>hivatal ügyrendje. Bp.. 1965 február. 1962-ben a KGST rendkívüli XVI. ülésszaka fogadta el a tervkoordinációt is szabályozó dokumentumot (A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei.) 26 PETÖI.-SZAKÁCSS.: i.m. 393. 41