Levéltári Szemle, 52. (2002)

Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - KILÁTÓ - Majtényi György–Seres Attila: Magyarország és a KGST: a KGST iratainak utóélete – a KGST történelmének nyitott kérdései / 34–43. o.

mérséklése ekkor az ipari, és azon belül is a nehézipari termelés volumenének a visszafogását, a népgazdaság aránytalanságainak csökkentését jelentette. A beruházások hatékonyságának növelése miatt decentralizálni próbálták a gazdasági döntéshozatalt. A KGST magyarországi története szorosan összekapcsolódott a gazdasági centralizáció és decentralizáció kérdésével, s ennek tükrében értelmezhető a magyarországi KGST szervezet formálódása is. amely a Tanács nemzetközi intézményrendszere kialakításának lépcsőfokait követte. A KGST-ülések Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyaga alapján nyomon követhető, hogy a Tanácsintézmények szervezete és működése hogyan alakult át. Kezdetben a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése volt az elsődleges cél. (Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a "tőkés országokkal" való kereskedelem élénkítését a tömb országainak gazdasági érdekeiből következően több esetben is célként fogalmaztak meg a KGST ülésein. ) Később többször felvetődött, hogy a tagországok gazdasági-fejlesztési terveiket egyeztetés nélkül dolgozzák ki. A Szovjetunió részéről egyre hangsúlyozottabban fogalmazódott meg az egységes nyersanyag-bázis megteremtésének, az ipari munkamegosztási program kidolgozásának az igénye.

8 A népgazdasági tervek összehangolásának jegyében határozták el 1954-ben a KGST-intézményrendszerének átalakítását, centralizációját.

9 A KGST 1949. évi megalakulását követően (1962-ig a Tanács Végrehajtó Bizottságának megalakulásáig) a gazdasági szervezetnek nem volt állandó képviseleti szerve. A Tanács ülésszakának és a tagországok képviselőinek időközönként tartott értekezletei mellett a Titkárság vitte a szervezési ügyeket. Nem volt a szervezetnek nyilvánosan ismertetett működési szabályzata és alapszabálya sem. 1954 márciusában Moszkvában jegyzőkönyvben határozták meg a szervezet formáját, valamint működési elveit.

10 (Ezt később belső bizalmas anyagként kezelték.) A Tanácsot a tagországok képviselői alkották (országonként egy-egy képviselő). Üléseit a KGST a tagállamok fővárosaiban tartotta, az illetékes állam képviselőjének az elnöklete alatt. (Rendes ülésszakát évente legalább kétszer össze kellett hívni.) A Tanács állandó szerve a Titkárság volt, amely Moszkvában működött. Ez a szerv foglalkozott az adminisztratív és szervezési kérdésekkel, valamint koordinációs feladatokat is kapott; ide futottak be az egyes országok népgazdasági tervei és más. a Tanács munkáját segítő információs anyagok.

11 A szervezet átalakítása a népgazdasági KGST-orientáció is. L. még az egyes korszakok elkülönítéséhez: BEREND T. IVÁN: Gazdasági útkeresés. 1956-1965. Bp., 1983., SZAMUELY LÁSZLÓ: A mechanizmusvita első hulláma Magyarországon. 1954-57. Valóság, 1982. 7. sz., SZAMUELY LÁSZLÓ: A mevhanizmusvita második hulláma és az 1968. évi reform Magyarországon. Gazdaság, 1985. 2. sz. A KGST egyik 1954. évi határozata (A tanácsban résztvevő országoknak a tőkés országokkal folytatott kereskedelméről) pl. kimondta: "A Tanácsban résztvevő országok közötti kereskedelmi tevékenység nem zárja ki, hanem feltételezi a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünk fejlesztését. Magyar Országos Levéltár (= MOL) XIX-A-90. KGST-ülések jegyzőkönyvei 1949-1954. 1/6. 8 PETŐ I.-SZAKÁCS S.: i. m. 162. 9 L. a KGST átszervezéséről és további tevékenységéről a KGST 1954. március 26-án és 27-én Moszkvában tartott ülésén szovjet javaslatra elfogadott határozatot. Ez az 1949. január 8-án elfogadott határozat helyébe lépett. MOL XIX-A-90. KGST-ülések jegyzőkönyvei 1949-1954. 1/6. 10 Előterjesztés a KGST Alapszabály és Konvenció tervezetéről. Jegyzőkönyv a PB 1959. december 8-ai üléséről. MOL M-KS-288. f. 5/160. ö. e. 11 Jegyzőkönyv a KGST 1954. március 26-án és 27-én Moszkvában tartott ülésszakáról. MOL XIX-A-90. KGST-ülések jegyzőkönyvei 1949-1954. 1/6. 38