Levéltári Szemle, 52. (2002)
Levéltári Szemle, 52. (2002) 2. szám - D. Tóth Béla: Adalékok Eger város 1848–49. évi eseményeihez / 8–17. o.
ugyan, de megerősítette Bóta vallomását: "Schafner János a magyar volt kormány részéről kiadott lázzító proclamatiót a nép gyűlésben felolvastahmn, mellyekben a kérdéses ellenállás- és házaknak a bevonuló seregek előtti felgyújtása foglaltatott, ezeket helyeslőleg secundálta, magyarázta kitételeit, és a népet azokra buzdította. " A Schafiher által hozott intézkedésekre azonban nem emlékezett. Graber Ferenc egri vasárus csak annyit mondott, hogy két puskát hadicélokra elvittek tőle. de hogy kiknek adták azokat, arról semmit sem tudott. Krammer Károly "orvostudor" újabb adalékkal szolgált — számunkra is — Schaffher működését illetően. Azt vallotta, hogy "egy városi képviseleti ülésből Schafner Kápolnára küldetett az illető magyar sereg kormányzójától megkérdezendő, ha valljon a népfelkelés szükséges e?" Lényegi információkkal szolgált Schaffher ügyének vizsgálata során Gáhy József, aki azt erősítette meg vallomásában, amit a kihallgatok kérdeztek. Gáhy hites ügyvéd. volt városi kapitány azt vallotta, "hogy a nép gyűlésekben Schafner János mindent a képen, mint a kérdő pontban foglaltatik szólt, és cselekedett, t. i. a népet buzdította, hogy a Cs. Kir. Austriai és Cs. Orosz seregnek ellentálljon; — előtte házát s egyébb ja\>ait gyújtsa fel. " Gáhy ugyanakkor a következő mondatával részben "fel is mentette" Schaffnert: "A népfelkelés érán ti intézkedést Schafner János nem épen magától, — hanem a városi képviseleti ülés megbízottai által is tette: mert különben teendők (értsd: ha másként cselekednek) Kossuth Kormány által kötéléi — akasztófával fenyegettettek. Tették tehát azt tiszti veszélyes állásukban." (Az orosz seregek említése Gáhy vallomásában összemosódott a későbbi eseményekkel hiszen csak néhány hónap múlva kezdik meg a cári seregek bevonulásukat Magyarország területére. 1849 tavaszán még csak szóbeszéd tárgya lehetett az orosz cár segítsége a Habsburgoknak.) Gáhy József újabb tanukat is meghallgatásra ajánlott: Nékám, városi szállás mestert. Kupfer András aranyművest és Scheffer volt városi rendőrkapitány anyósát. Hasonlóképpen Schaffner ellen vallott a koronatanúnak is tekinthető Luprik Károly egri ügyvéd, aki "Bayer Lajos Kereskedő boltjában lévén, ekkor Krammer doktor ott panaszolkodott, hogy Schafnerral szó vitában lévén, azzal fenyegette, hogy ötét feladja a magyar kormánynak, mint ellenkezőt a magyar kórmányi rendeletekkel. A népfelkelésre nézve nyomtatásban adta ki Schafner a rendeleteket, és e tekintetben minden intézkedéseket Schafner tett. " Luprik megerősítette azt is. hogy a népfelkeléssel kapcsolatban Schaffner mindent nyomtatásban adott ki. s minden intézkedést maga hozott. Azt is monda, hogy "a népfelkelésre néz\'e egy alkalommal éjjel csakugyan Schafner rendeléséből verettek félre a harangok, és ágyúk süttettek, minél fog\>a az egész városi népség nagy rémülésbejött. " Luprik vagy nagyon haragudott Schaffnerre valamiért, vagy erősen érdekében állhatott minél alaposabban "bemártani" a volt polgármestert, mert egész regényt mesélt Schaffnerről: "Hogy egykor Hucsa Susanna asszonynál lévén, ki akkor Párádról előjött, a nevezett aszonyság azt beszélte, hogy Schafner Párádon mulattában — az ott tanyázó guerillákat összehívón traktálta őket, s oda utasította, hogy húzódjanak a Tarkányi erdőbe, őket élelemmel és fegyverrel elfogja látni; s onnan Egerbe bevonulandó Cs. seregeket támadják meg és gyilkolják le, élelmiszereiket rabolják el. " 11
