Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - HÍREK - Bagi Zoltán: A Csongrád Megyei Levéltári Napok / 88–91. o.
A 19. század második felében bekövetkezett magyar gazdasági fejlődés Csanádpalotára gyakorolt hatásáról adott képet Vargáné Nagyfalusi Ilona helytörténész a Brengarten Henrik jegyző élete és munkássága című előadásában. Brengarten Henrik 1880ban — 28 évesen — nyerte el a csanádpalotai jegyzői állást, amelyet 1902-ig — haláláig — töltött be. A település szolgálatában több igen fontos intézkedést hozott: támogatta a vasútépítés ügyét, takarékpénztárt, cserép- és téglaégetőt alapított, artézi kutat fúratott. Jegyzősége ideje alatt új iskola, óvoda, és községháza épült Csanádpalotán. Az előadó utalt arra, hogy Brengarten szívén viselte a falu szegényeinek a sorsát, hiszen javaslatára a falu vezetői földet vásároltak és ötholdas parcellákban szétosztották kilencven zsellércsalád között, valamint egy községi szegénymenház létesítésére tett alapítványt. A nap utolsó előadását dr. Halmágyi Pál makói múzeumigazgató A palotai História Domus titkai 1944 őszéről címmel tartotta meg. Az előadó kiemelte, hogy a katolikus plébániákon vezetett „háztörténetek'YHistoria Domusok feldolgozása a legújabb kor kutatói számára is elengedhetetlenek. Halmágyi Pál a csanádpalotai „háztörténet" segítségével a szovjet hadsereg bevonulásának időszakát rekonstruálta. Kutatásaiban nemcsak a faluért vívott harcok menetét, hanem a templom épületének és kegytárgyainak sorsát is nyomon követte. Az ülést vezette és zárszót mondott dr. Berta Tibor megyei levéltárigazgató-helyettes. Az utolsó napon a Csongrád Megyei Levéltár helytörténeti matinét rendezett az algyői faluházban. Dr. Piri József polgármester röviden bemutatta az újra önálló községet és köszöntötte a megjelent érdeklődőket. Az első előadást G. Tóth Ilona főlevéltáros tartotta meg Oktatás és közművelődés Algyőn címmel. Az előadó először a helyi iskola történetét tekintette át a 18. századtól (egy 1772-ből származó irat tanúsága szerint ekkor már folyt oktatás a településen) egészen napjainkig. Két korszakhatárt külön is kiemelt: egyrészt az 1868: XXXVIII. A népiskolai közoktatás tárgyában című törvénycikk hatásait, másrészt az 1948. június 16-i államosítást. Dr. Kanyó Ferenc Algyőiek a második világháborúban című előadásában igyekezett a második világháború helyi eseményeit az egyes ember szempontjából bemutatni. Többéves kutatómunka eredményeként sikerült összeállítania a község civil és katonai veszteségeit Magyarország hadbalépésétől 1944. október 10-ig, a szovjet megszállásig. A kommunista hatalom politikai céljainak és a civil társadalom szétzúzásának szolgálatába állította az igazságszolgálatot. Dr. Farkas Csaba főlevéltáros Az ötvenes évek az algyői politikai perekben című előadásában azt vizsgálta, hogy a bekövetkezett jogtorzulás milyen hatással volt a település életére, és megállapította, hogy felülről irányított, tendenciózus, koncepciós perekbe fogták a bíróság elé állított algyőieket. A Csongrád Megyei Levéltári Napok utolsó előadását Polner Zoltán újságíró, költő és etnográfus Bartuk Ágnes testamentuma címmel tartotta meg. Algyö utolsó halottlátója 1892-ben született és 1940-ben halt meg New Yorkban. Már fiatal korában úgy elhíresült „tudományáról", hogy a község lakói elhunyt szeretteik után érdeklődve többször is felkeresték. A halottlátó lány kivándorlása után is megmaradt egyszerű, tiszta tekintetű teremtésnek, ahogy ezt az előadó által mutatott, 193 l-ben készült fénykép is bizonyította. Az ülést vezette és zárszót mondott dr. Berta Tibor megyei levéltárigazgató-helyettes. Bagi Zoltán 91
