Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - DOKUMENTUM - Horváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben / 51–59. o.

tudomást.

9 Régészeti ásatások híján a vár pontosabb építési idejéről ennél közelebbit nem mondhatunk, mindamellett a vár egyfajta korai előzményének léte a 13. század vége felé a fentiek alapján szerfelett valószínűnek látszik. Összességében azonban ez minden, amit az 1398 előtti időszakról elmondhatunk. Az írott források a 13-14. század tekintetében és Kesző esetében, a jelek szerint cserbenhagynak minket, csak annyit tudunk e korról, hogy a terület, ahol a vár állott, megszakítás nélkül a győri püspökök birtoka volt.

10 Zsigmond király korától kezdve viszont kellőképpen jól nyomon tudjuk követni az épület történetének főbb állomásait. Először 1403-ban az uralkodó ellen lázadó Hédervári János püspöktől foglalták el a királyi csapatok,

11 azonban pillanatnyilag úgy látszik, hogy rövid idő múltával

12 visszakapta várait a bántatlanságát pénzen megváltó Hédervári püspök, várnagya ugyanis ura 1415-ben bekövetkezett halála után vonakodott Kesző és Szombathely várainak utódai részére történő átadását végrehajtani, tehát ekkorra a vár ismét püspöki kezelésben volt. Később az Albert király halálával (1439) kialakuló polgárháborús helyzetig békében birtokolták Győr püspökei a keszői rezidenciát. A vár történetében talán az első számottevő hadi eseményre akkor kerülhetett sor, amikor 1441 tavaszán I. Ulászló király csapatai dunántúli előrenyomulásuk során többek között e várat is megszállták a püspökség másik rezidenciájával: Rákossal (ma: Fertőrákos) egyetemben, vélhetőleg ^Anjou-kori Oklevéltár I-Xl, XXIII. Főszerk.: KRISTÓ GYULA. Budapest-Szeged, 1990-2000. (Szerk.: I-VL: KRISTÓ GYULA, VII.: BLAZOVICH LÁSZLÓ-GÉCZI LAJOS, VIII.: BLAZOVICH LÁSZLÓ, IX.: GÉCZI LAJOS, X: BLAZOVICH LÁSZLÓ-GÉCZI LAJOS, XI.: ALMÁSI TIBOR, XXIII.: PITI FERENC.) rv. 84. 10 ENGEL: Arch. I. 340. 11 ENGEL: Arch. I. 340. Szombathely tört. 135; valamint: MÁLYUSZ ELEMÉR: Zsigmond király uralma Magyarországon. Budapest, 1984. 52-55. 12 Úgy tűnik, hogy 1457-ből újabb közvetett adattal rendelkezünk afelől, hogy a Héderváritól elfoglalt püspökséget Zsigmond egy időre gyaníthatóan Garai Miklós nádorra bízta. Garai fia: László nádor ugyanis a maga Veszprém megyei somlói várát ajánlotta föl ekkor a győri püspökségnek kárpótlásul mindazért a sérelmekért, amelyeket akkor szenvedtek el, amikor apja a püspökség világi kormányzója volt. (dum scilicet...ecclesiam Iauriensem consequenterque episcopatum illius ecclesie per nonnullos annos manu laicali tenuisset et gubernasset [ti.: Garai M.]) TELEKI JÓZSEE: A Hunyadiak kora Magyarországon I-XII. Pest, 1852-1857. X. 561-562. Garai Miklós esetleges győri kormányzóságára eddig más forrást nem sikerült fellelnem; s a győri püspökség története során Garai nádor haláláig (1433) nem volt még egy olyan alkalom, amikor világi kormányzó itteni működését joggal feltételezhetnénk. Vö.: ENGEL: Arch. I. 71. 1403. novemberéből ráadásul értesülésünk van arról, hogy Zsigmond a győri püspökség javait János püspök lázadása miatt a koronára háramlottnak tekinti, azaz egy világi kormányzó kinevezése nem tekinthető rendkívülinek. Zsigmondkori Oklevéltár [-VI. Szerk.: MÁLYUSZ ELEMÉR-BORSA IVÁN. Budapest, 19511999. II. 2752. 1405. májusában viszont Hédervári János már ismét püspöki székében ült. Uo. II. 3879. — Ez az 1457. évi bevallás egyébiránt megerősíteni látszik azt az Engel Pál által már korábban megfigyelt jelenséget, miszerint a győri püspökség 1403-1405 közé datálható világi kormányzóságával kapcsolatban egy másik személy: Gersei Pető János (| 1424) neve is számításba jöhet. 1410-ben panaszt tett János ellen ugyanis a győri káptalan, mivelhogy az, amikor a győri várat kezében tartotta (...dum castrum lauriense tenuisset...), a káptalan egy jobbágyát jogtalanul kényszerítette munkára. Uo. II. 7788., illetve: ENGEL PÁL: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437). (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 83.) Budapest, 1977. 115. Minekutána a győri vár a püspöké volt, így annak egy világi személy kezén való megjelenését mindenképpen furcsának kell tartanunk, hacsak nem a fent említett kormányzóság esete forgott fenn. 1405. májusában viszont Hédervári János már ismét püspöki székében ült. Uo. II. 3879. 13 Szombathely tört. 135-136. 53