Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2000. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól / 75–87. o.

2. Személyi feltételek a) Általános levéltárak Az általános levéltárak személyi állománya 1995 és 2000 között 631-ről 658 főre gyarapodott (utóbbi évközi adat), ami mindössze 4%-os növekedést jelent. (Eközben a levéltári anyag mennyisége 16%-kal, a kutatási esetek száma több mint 40%-kal emelkedett.) A változás differenciált volt: négy intézményben számottevő mértékben bővült a létszám (BFL: 104-ről 118-ra, de 1999-ben még 122 volt a létszám, 2000-ben 4 fős létszámcsökkentést kellett végrehajtani, Fejér Megyei Levéltár. 18-ról 25-re, Győr-MosonSopron Megye Győri Levéltára: 14-ről 17-re, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. 16-ról 20ra), hat levéltárban egy-egy fős volt az emelkedés, öt megyei levéltárban nem történt változás, hat intézmény {Baranya, Heves, Pest, Somogy, Tolna, Zala) pedig egy-két fős csökkenést volt kénytelen elszenvedni. A szakfelügyelők — hol kisebb, hol nagyobb mértékben — valamennyi levéltárnál elégtelennek minősítették az adott személyi létszámot. Ezzel magam is egyetértek, mivel az 1996-tól hatályos levéltári törvény és más törvények (pl. a csődtörvény) bővítették a levéltárak feladatkörét, márpedig az 1995. évi létszámok az akkori feladatkörhöz mérten sem voltak elégségesek. A remélt létszámfejlesztések megvalósításánál törekedni kell az adott levéltár személyi állományában kialakult aránytalanságok mérséklésére. Több helyen (különösen Baranya, Békés és Tolna megyék levéltáraiban) igen alacsony a levéltári kezelők száma, ami azt jelenti, hogy rutinszerű szakmai feladatok végzésére kell fecsérelni felsőfokú végzettségűek munkaidejét. A levéltári alkalmazottak döntő többsége rendelkezik a munkakörére előírt képesítéssel. A többieket részben már beiskolázták, részben pedig a közeljövőben fogják beiskolázni. 1997 óta van lehetőség segédlevéltárosi képesítés megszerzésére. Ez a képzés nagyon népszerű lett, hiszen a levéltári kezelők előmenetelére teremt lehetőséget. Szakmai szempontból is pozitív a hatása, mivel képzettebb munkaerőt biztosít. (Ugyanakkor feszültségeket is teremthet az, ha pl. egy intézményben már szinte minden kezelő előrelépett segédlevéltárossá, akik ilyen minőségben esetleg méltóságon alulinak érzik a kezelői munkát.) Viszonylag csekély számban dolgoznak levéltár szakot végzettek. A 20 megyei intézmény közül csupán hatban éri el vagy haladja meg az 50%-ot a levéltár szakkal rendelkezők aránya a levéltárosokon belül. Ezen a helyzeten feltétlenül javítani szükséges! A nappali tagozatos képzés jelenleg meglehetősen szükkörű, ezért ismét meg kellene teremteni azt a lehetőséget, amelyet korábban a levéltári kiegészítő szak jelentett. Az alacsony fizetések miatt általában gond a számítástechnikai-informatikai szakemberek biztosítása, pedig egyre inkább szükség van rájuk az informatikai fejlesztések miatt. 78