Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - Borsa Iván: Identitászavar és levéltárosképzés / 19–28. o.
Mint már említettem a latin nyelvtudás a magyarországi levéltárakban olyan jelentős, hogy egymagában is indokolni tudja: a levéltáros képzést bifurkálni kell! Szerintem egy kétéves posztgraduális képzésben lehet olyan órarendet összeállítani, amely a közös tantárgyak mellett az 1867 előtti és utáni korszakra külön-külön szakosodók (ideértve a digitális adathordozók nem kis problémáját és a modern iratok kutathatóságának, mindig nehéz kérdéseit is) részére megfelelő képzést levéltári irányítás alá kell helyezni, ahol olyan előadók működnének közre, akiknek legalább ötéves olyan közigazgatási, levéltári gyakorlatuk van, amelyet a levéltárban őrzött, vagy oda majdan bekerülő iratok gondozása során szereztek és ilyen jellegű tevékenységük során szerzett tapasztalataikról a Levéltári Szemlében vagy más szakmai kiadványban már írásban is bizonyították. Az egyetemi történelemoktatás illetékeseivel pedig olyan együttműködést kellene kialakítani, amelynek során a történelem szakosok fokozottabb mértékben korszakra való tekintet nélkül, olyan szakdolgozati témákat kapjanak, amelyben levéltári kutatást is kell végezniük. A történeti segédtudományi tanszéken viszont a történelem szakos hallgatóknak csak a klasszikus segédtudományokat oktassák és műveljék a kezdetektől napjainkig, a hallgatókat pedig tovább vezessék be a latin és/vagy német, meg a régi magyar források fakszimiléről történő olvasásába. * * * Röviden összefoglalva: Törekednünk kell arra, hogy a közszolgálati intézmények iratanyaga a fondképzőnél olyan állapotban kezeltessék, hogy az iratok beszállítása a szó szoros értelmében irattári polcról végleges levéltári polcra kerüljön. Ebbe a törekvésbe beletartozik az elérendő cél érdekében szükséges jogszabály-módosítás és azt megelőzően az egyes minisztériumok és más vezető állami intézmények illetékeseivel való együttműködés kialakítása. Ennek részbeni elérése is eurokonformmá tenné a magyar levéltárügyet. Ami a történészi tevékenységet illeti, jelenleg minden levéltáros számára biztosítva van, hogy heti egy napban történész legyen. Változó világunkban azonban fel kell készülni arra, hogy a „Lex Antall" által biztosított kedvezmény megszűnik. Ez esetre az volna a javaslatom, hogy levéltári feladattá kellene tenni a forráspublikációt, amely a fontosabb levéltári iratok kutathatóságát, ismertté tételét segíti. Ami a megyei/városi levéltárak helytörténeti feladatait illeti, arra e levéltárak javaslatát kellene kérni a fentiek náluk történő végrehajtására. Scripsi et salvavi animam meam! CD-ROM-bemutatónak adott otthont a Magyar Országos Levéltár 2001. október 30-án. A Pannonhalmi Bencés Főapátság és az Alma Mater Kft gondozásában megjelent A Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár középkori oklevelei c. CD-ROM-ot DRESKA GÁBOR az ELTE BTK tanársegéde mutatta be Az írott és elektronikus médiában egyaránt országos sajtóvisszhangot kiváltó rendezvényt megtisztelte jelenlétével DR. VÁRSZEGI ASZTRIK pannonhalmi püspök-főapát is. 28
