Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

Ezután öt esztendeig nincs érdemleges adatunk a levéltárról. 1940 januárjában Vajda György nyugalomba vonult,

190 még ugyanebben az évben követte őt a vármegye másik főlevéltárnoka, Kiss Ferenc is. Helyükre immár csak egy főlevéltárost neveztek ki dr. Lengyel Alfréd személyében, akinek Győrött kellett működnie. Az egykori Mosón megye így saját levéltáros nélkül maradt: dr. Lengyel Alfréd hetenként egyszer szállt ki Mosonmagyaróvárra, a kezelői feladatokkal pedig (napi három órára) Mild Gyula nyugalmazott vármegyei irodaigazgatót bízták meg.

191 Valószínűsíthető, hogy a második világháború évei alatt neki volt bejárása a levéltárba. A fölevéltárnok eközben két alkalommal is tényleges katonai szolgálatot teljesített, először 1942 őszétől

192 1943 tavaszáig,

193 majd 1944 őszétől

194 a háború végéig. A mosonmagyaróvári levéltár értékesebb anyagát a front közeledtével az újrónafői kastély egyik szobájában helyezték biztonságba: ezek aránylag nem is szenvedtek kárt, 1945 júliusában pedig vissza is lettek szállítva korábbi helyükre. A szükségessé vált rendező munkát a már említett Mild Gyulára bízták; erre annál is inkább sort kellett keríteni, mert a vármegyeházán maradt többi iratot a padlóra helyezték abból a célból, hogy a helyiségek alatt lévő légópince biztonságát növeljék.

195 Munkájának meggyorsítása érdekében az alispán engedélyezte, hogy a helyettes levéltárnok „legfeljebb kéthetenként" Mosonmagyaróvárra kiszálljon.

196 A Magyar Országos Levéltár 1948-ban részletes jelentést kért a vármegyei levéltárak állapotáról. Ebből megtudhatjuk, hogy Mosonmagyaróváron a német katonaság kisebb károkat okozott azzal, hogy az iratok egy részét eltüzelte, illetőleg elvitte. A levéltár a régi helyén van, az épület háborús kárt nem szenvedett. Az Újrónafön illetve Héderváron biztonságba helyezett anyagból — mivel a szovjet csapatok mindkét kastélyban kórházat rendeztek be — több dokumentum elkallódott. A legnagyobb kárt a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, anyakönyvi másodpéldányok, armálisok, 18. századi iratok szenvedték el; az összes, biztonságba helyezett anyagot tekintve a pusztulás mintegy 10-15%-ra tehető. Az újkori anyag használható, az el-, majd visszavitt iratok azonban rendkívül összekeveredtek a szakszerűtlen szállítás során.

197 A rendezést azonban meghiúsította az, hogy a főlevéltárnoknak szerteágazó közigazgatási feladatkört is el kellett látnia.

198 Az anyag még a következő évben is „összekeverve nagyrészt a földön hevert", dr. Lengyel Alfréd viszont továbbra is csak kéthetenként egy napot tölthetett Mosonmagyaróváron.

199 Az 1948-ban körözésre kiadott levéltári szabályrendelet-tervezetet véleményezve le is szögezte, hogy ahol egy vármegyében több levéltár is van, ott külön-külön legalább egy-egy szakaltiszt alkalmazására szükség volna.

200 Bár beosztottat ezt követően sem kapott, sikerként könyvelhette el, hogy a 190 GyMSMGyLIV. B. 452., 171/1939. 191 GyMSMGyL IV. B. 454. a., 16644/1940. 192 GyMSMGyLIV. B. 454. a., 17454/1942. 193 GyMSMGyL IV. B. 454. a., 5861/1943. 194 GyMSMGyLIV. B. 454. a., 17194/1944. 195 GyMSMGyL XXI. 4. a., 12/1945. 19fi GyMSMGyL XXI. 4. a., 3205/1945. 197 GyMSMGyL IV. B. 465. /L, 1/1946. 198 GyMSMGyLIV. B. 465. II., 8/1946. 199 GyMSMGyLIV. B. 465./1., 15/1947. 200 GyMSMGyL IV. B. 465. /!., 34/1948. 73