Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

iratanyagát „házi levéltár" gyanánt a jegyző közvetlen felügyelete alá helyezték, emellett biztosították számára a hiteles iratok kiadásának kizárólagos jogát.

93 1840 őszére a kiküldött bizottság beadta a levéltárról szóló jelentését. Az iratanyag korát illetően megerősítették a korábbi leltárak adatait és megállapították, hogy számos irat, melyeket az évek során kiadtak, nem került vissza a helyére (köztük záloglevelek, végrendeletek, felvallások, osztályok, nemesi jogokat érintő iratok). Emellett számottevő rendezőmunkát is végeztek: éves bontásban összeszedték az 1668 előtti iratokat, leszámozták őket, majd rövid tartalmi kivonatukat bevezették a lajstromba; leszámozták az 1668-cal kezdődő közgyűlési jegyzőkönyveket és a hozzájuk tartozó iratokat is Ezek eredményeként mintegy százötven év anyaga vált visszakereshetővé. A közgyűlés fáradozásukat 200-200 forinttal honorálta, egyúttal megbízta őket a munka folytatásával.

94 Sajnos Kajdácsy második alispán hamarosan elhunyt, így társa egyedül volt kénytelen tovább dolgozni. 5 Ennek a rátermett és szorgalmas embernek a lajstromozó segítségével mégis sikerült újabb 25 évnyi anyagot (1750-1775) rendeznie, miközben számos, korábban elveszettnek tartott iratra is rábukkant.

96 Az 1842. évi tisztújításon Molnár Istvánt már mint levéltárnokot erősítették meg tisztségében.

97 Szálé Jánossal együtt tovább folytatták a rendezést és a lajstromozást, érdemi munkát azonban csak tavasztól őszig végezhettek, mivel a levéltár helyiségét nem lehetett fűteni. A következő évben ezért kétszáz, illetve száz forint jutalomban részesültek.

98 A soproni káptalantól sikerült több, a megye nyugati határaira vonatkozó iratot megszerezniük.

99 Hasonló kutatást már ezt megelőzően tervbe vettek a pozsonyi káptalan levéltárában, ám nem tudjuk, történtek-e az ügyben konkrét lépések.

100 1846-ra elkészült az 1726-1749, illetve az 1776-1785 közötti időszakok regisztruma,

101 Szálé Jánost pedig — két forint napidíj mellett — továbbra is megbízták a folytatással.

102 Két évvel később négy kötetnyi lajstromot mutatott be,

103 1849-ben pedig még kettőt,

104 amelyek fejében mind ő, mind segédje megkapták összesen három évi járandóságukat.

105 A forradalom és szabadságharc időszakában — amely Mosón vármegyében csupán 1848 decemberéig tartott — a fentieken kívül nincs más adatunk a levéltárról. Ez arra enged következtetni, hogy az iratanyag károsodás nélkül vészelte át az eseményeket. 1849 novemberében — mivel Molnár István más beosztást kapott — a megye királyi biztosa új levéltárnokot nevezett ki Csepcsányi Gellért személyében, aki azelőtt Köpcsényben élelmezési, majd rendőri biztos volt. 93 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 577/1840. 94 GyMSMGyL IV. B. 914. fi., a nemesi közgyűlés 1573/1840. sz. irata 95 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 2067/1840. 96 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1109/1841. 97 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1792/1842. 98 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 2713/1843. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1025/1843. GyMSMGyL IV. A. 502. a., 22; 1758 és 2434/1842, illetve 1573 és 1830/1840. 101 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 1408/1846. 102 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 762/1846. 103 GyMSMGyL IV. B. 601. a., 197/1848 104 GyMSMGyL IV. B. 652., 230/1849. 105 GyMSMGyL IV. B. 652., 230 és 415/1849., illetve IV. B. 601., 197/1848. 106 GyMSMGyL IV. B. 652., 645/1849. 65