Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Hegedűs Zoltán: Moson vármegye levéltárának története a kezdetektől az államosításig / 56–74. o.

iratok őrzésére. Az utasítás kitért a részletekre is: a jegyzőkönyveket például össze kellett fűzni, az oldalakat sorszámozni, végül pedig az alispánnal láttamoztatni.

53 A közigazgatás ésszerűsítésére törekvő uralkodó 1786 májusával egyesítette Győr és Mosón vármegyéket. Magyaróvár ezzel elvesztette megyeszékhelyi rangját, a központ Győr lett. Az adminisztráció áttelepítésén kívül a levéltár anyagának átszállítását is elrendelték. Győry Ferenc gróf főispán hamarosan javaslatokat is kért az illetékes tisztviselőktől, akik arra a véleményre jutottak, hogy a legolcsóbb, egyben az iratok rendjét legkevésbé megbontó eljárás az lenne, ha azokat — az eredeti sorrend gyors helyreállítását lehetővé tevő számozással ellátva — ládákba helyeznék, majd a megyei hajdúk őrizete alatt hajón szállítanák Győrbe.

54 Mielőtt azonban ehhez fognának, előbb még át kell venni a korábbi jegyzőtől az utolsó tíz év iratait.

55 Először történt gondoskodás arról, hogy az összevonandó levéltárak végre saját, főállású kezelöt, sőt kezelőket kaphassanak: a főispán évi 350 forintos fizetéssel regestratorrá nevezte ki Straussenberg Ferencet, Mosón vármegye esküdj ét, segédjéül pedig Illos József Győr megyei jegyzőt.

56 Rögtön feladatukká is tették — az első aljegyzővel együtt —, hogy mihamarabb kezdjék meg az anyag lajstromozását.

57 A regestratio tervének kidolgozására kiküldött bizottság nemsokára be is terjesztette jelentését,

58 amelyet a főispán már másnap jóváhagyott. A munka ellenőrzését az alispánra bízta, aki kéthetenként várt jelentést a regestratortól, benne például az egyes dolgozók tevékenységének részletezésével.

59 A rendezés folyamatáról több forrásunk is van, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a feladat elvégzéséhez több személyt vettek igénybe: 1786-ban például három tisztviselő mellett négy napidíjas vett részt benne.

60 A törvénykezéssel kapcsolatos anyagot tíz csoportra osztották (1. processus, 2. inquisitiones, 3. admonitiones et inhibitiones, 4. protestationes, 5. divisionales, 6. executionales, 7. benigna examina., 8. oculatae, 9. testamenta, 10. metales reambulationes). Az aktákat kronologikus sorba tették, valamint elkészítették a hiányzó segédleteket, illetve letisztázták és kiegészítették a már meglévőket. Közben a levéltár áttelepítésének kérdését is állandóan napirenden tartották. A kivitelezést a főispán az alispánra, az viszont az aljegyzőre bízta,

61 nem sokkal később pedig Zichy Ferenc és Nunkovics András kaptak megbízást, hogy a korábban jegyzékbe foglalt anyagot ládákba csomagolják; erre a célra bizonyos pénzösszeg is rendelkezésre állt.

62 Minthogy azonban forrásaink között egy olyan sincs, amely a levéltár anyagának Győrbe történt el-, majd Magyaróvárra való visszaszállításáról tanúskodna, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a levéltár végig addigi helyén maradt. II. József halálát követően Mosón vármegye újra önálló lett, az adminisztráció is visszaköltözött Magyaróvárra. A zökkenőmentes ügyintézés érdekében azonban 53 GyMSMGyL ÍV. A. 502. a., 305/1785., illetve GyMSMGyL IV. A. 502. b., 2900. sz. irat (1785. év) 54 GyMSMGyL IV. A. 502. a., 438/1786. 55 GyMSMGyL IV. A. 502. a„ 481/1786. 56 GyMSMGyL IV. A. 503. a., 698/1786. 57 GyMSMGyL IV. A. 503. a., 699/1786. 58 GyMSMGyL IV. A. 503. a., 817/1786. 59 GyMSMGyL IV. A. 503. a., 960/1786. 60 GyMSMGyL IV. A. 503. a., 3603/1786. fil GyMSMGyL IV. A. 503. a., 645/1786. 62 GyMSMGyLIV. A. 503. a.,741/1786. 61