Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 3. szám - Kenyeres István–Sarusi Kiss Béla–Sipos András: Jelenkori polgári peres iratok értékelése és selejtezése / 11–40. o.

információt tartalmazzák, és vannak olyan ügyek, amelyek teljes egészükben megtartandók. Ez a kiindulópont azonban a gyakorlatban legalább két problémát vetett fel: 1. A bírósági selejtezést végzőktől nem várható el, hogy pontosan állapítsák, az ítélet ténylegesen tartalmaz-e minden lényegi elemet, vagy sem. 2. A tömegesen átvett ítéletpéldányok többsége nem képez történeti értéket, a tartalmi elemzésekhez nélkülözhetetlen, az eljárás egészét dokumentáló résziratok nélkül. Ezért mindenképpen szükséges a történeti értékű, teljes ügyiratok átvétele. A csupán jogbiztosító jellegük miatt átveendő ítéletpéldányok éppen azoknál az ügytípusoknál fordulnak elő tömegesen, amelyek az ügyforgalom legnagyobb részét teszik ki (pl. a házassági bontóperek ítéletpéldányainak átvétele esetében a budapesti bíróságok esetében már irreális mennyiséget jelent). A megoldás felé mutató lépésnek tekinthetjük azonban az egyes ügyiratokon belüli részselejtezések eredményeit, mivel úgy tapasztaltuk, hogy már az érdemi információt nem tartalmazó ügyviteli iratok és a többespéldányok kiselejtezése is 30-50%-os terjedelemcsökkenést jelenthet. Célszerű tehát, ha a potenciálisan levéltárba szánt iratok már a „ballasztanyagtól" megszabadítva kerülnének a levéltáros elé tartalmi vizsgálatra. Több esetben az iratanyag történeti értékét attól tettük függővé, hogy a szokványos ügymenethez képest mennyire tartalmaz többletinformációt hordozó anyagokat. Elsősorban a szakértői véleményeket vettük vizsgálat alá. Ezek és mellékleteik (fotók, helyszínrajz, műszaki rajz stb.) általában nem selejtezhetek, azonban számos esetben találkoztunk történeti értéket nem képviselő szakértői véleményekkel is (pl. épületrész, tetőbeázás stb. tárgyában készült műszaki szakértői vélemények). Szintén nem selejtezhetönek tekintettük több esetben a csatolt eredeti okmányokat, de ezeknél az iratoknál tekintettel kell lenni a tükröződő iratokra is (tanácsi iratok, földhivatali határozatok, közjegyzői iratok). A perek egyes típusaival kapcsolatos tapasztalatokat és javaslatokat az egyes bíróságoknál elvégzett mintaselejtezésekről szóló anyagok tartalmazzák.

8 Ezek összegzésével a levéltárba átveendő ügyek kiválasztásánál három módszer kombinálása látszik célszerűnek: • mechanikus kiválasztás • egyedi szempontok alapján történő iratválogatás, • teljes körű átvétel. Az egyes perkategóriákat illetően az alábbi javaslatot tesszük: 4.1. Mechanikus kiválasztás után selejtezhetönek minősített ügyek Városi (járási) és kerületi bíróságok: • adásvételi szerződés érvénytelenítése, • államigazgatási határozatok megváltoztatásával kapcsolatos perek, • békítőperek, L. az 1. lábjegyzetnél. 22