Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 2. szám - HÍREK - Csombor Erzsébet: A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlése Esztergomban / 94–97. o.
gombásodás, végső soron a szétmállás és az elhalványulás veszélye fenyegeti. Az állományvédelmi program megalapozására és a legsúlyosabb problémák megoldására a minisztérium 1998 óta több mint 500 millió forintot fordított, és erre a célra a 2002. évi költségvetésben újabb 138 millió forint áll rendelkezésre. A nyilvános magánlevéltárként működő egyházi, alapítványi és egyéb magánlevéltárak tárgyi és technikai feltételeinek javítását, a közlevéltárak színvonalához történő közelítését a minisztérium 1998 óta ugyancsak pályázati úton elnyerhető pénzügyi támogatással segíti. A támogatás összege 1998-ban 18 millió forint volt, 2001ben 26 millió forint áll rendelkezésre. A program folytatásához szükséges fedezet a 2002. évi költségvetésben is biztosított. Az elektronikus iratok archiválására történő felkészülés érdekében a minisztérium külön program elindítását tervezi. Az információs társadalom kialakulása, a számítástechnika viharos fejlődése és alkalmazásának rohamos térnyerése a közigazgatásban és a gazdasági szférában egyaránt, de a levéltárak esetében is döntő változásokat eredményez mind az állománygyarapítás, mind pedig az információszolgáltatás terén. Ennek a változásnak a lényege, hogy a hagyományos papíralapú levéltári anyagot fokozatosan felváltja, majd teljesen ki is szoríthatja az ún. elektronikus iratanyag. A folyamat elkerülhetetlen, üteme, gyorsasága és mélysége azonban ma még nehezen prognosztizálható, mivel jelenleg még hiányoznak a maradandó értékű információk tartós megőrzését és hosszú távú használhatóságát biztosító számítástechnikai eszközök és szabványok. Az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadása azonban ezt a folyamatot Magyarországon is kétségtelenül meg fogja gyorsítani. Mind az iratképzőknek, mind pedig a levéltári szakterületnek fel kell készülnie arra, hogy az iratkezelés és archiválás területén bekövetkező változások elméleti és gyakorlati konklúzióit levonja és a szükséges szakemberi és tárgyi feltételeket megteremtse. A minisztérium által tervezett programok között fontos helyet foglal el a külföldön őrzött magyar vonatkozású levéltári anyag gyűjtésének a kérdése. Magyarország történetének hazai forrásanyaga a külföldön található hungarikák szisztematikus feltárásával, jegyzékelésével és másolatban történő beszerzésével tehető viszonylag teljessé, Köztudott, hogy az ország területén 1918 előtt keletkezett levéltári anyag nagyobb része a szomszédos államok tulajdonát képezi, az Osztrák Birodalomban a 16. század első harmadától, illetve a Monarchiában 1867-től működött közös kormányszervek iratait az Osztrák Állami Levéltár őrzi, de hatalmas mennyiségű magyar vonatkozású anyag található a 16-17. századot illetően Törökországban, a 20. századra vonatkozóan pedig az Orosz Föderáció levéltáraiban. Emellett még számos országban található hungarika anyag. A hungarika-kutatás és a másolatok készítése ötven éve a Magyar Országos Levéltár jogszabályban meghatározott feladatai közé tartozik. Az elvégzendő feladat nagysága azonban messze meghaladja egyetlen intézmény költségvetési lehetőségeit és személyi állományának teherbírását. Másrészt az elmúlt tíz évben a vidéki levéltárak közül néhányan közvetlen kapcsolatokat alakítottak ki a történeti vármegyéjük anyagait őrző szomszéd országokban található levéltárakkal. A megváltozott körülmények és lehetőségek összehangolására és a forrásbázis kutatás feltételeinek javítása érdekében a minisztérium ez év július 1-től a moszkvai Collegium Hungaricum keretében levéltári 95
